Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Comenius és Vesalius (Adatok a nyelvi nevelésben használt szemléltetés történetéhez)

Dr. BAKOS JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár: COMENIUS ÉS VESALIUS (Adatok a nyelvi nevelésben használt szemléltetés történetéhez) Ismeretes, hogy Comenius, a XVII. század e kimagasló szelleme, a kiváló pedagógus és filológus hazánkban, Sárospatakon is működött 1650—54-ig. Az itt töltött időszak Comenius életének egyik legnyugod­tabb, alkotásokban pedig egyik leggazdagabb korszaka volt [1], Pataki működésének nemcsak pedagógiai, hanem egyetemesebb művelődés­történeti jelentőségét is ki kell emelnünk. Pataki éveiben készült terve­zeteiben, tankönyveiben és a latin iskola osztályait megnyitó beszédei­ben nemcsak az iskolai oktatásban eddig tapasztalt hibákra mutat rá, és nemcsak a korholás hangját üti meg, hanem a pedagógiai követelmé­nyek újraértékelésében új használható eszközöket és módokat is teremt. Nemcsak elméleti síkon hirdet harcot a skolasztikus tanítás, a dogma­tizmus és a verbalizmus ellen, hanem modern, új módszereket és peda­gógiai elgondolásokat is felhasználó és érvényesítő tankönyveket ír és ad a gyakorlat mezején dolgozó tanítótársai kezébe. Pataki éveinek értékes eredményei, az Orbis Pictus, a Schola Lu­dus, a pataki Vestibulum és Janua mind-mind annak a modern pedagó­giai elvnek és gyakorlatnak a szószólói és használható eszközei, ame­lyekben egyrészt harcot indít az öncélú nyelvi képzés ellen, másrészt megmutatja a modern nyelvi nevelés új távlatait is. E pataki alkotásokban érvényesülő sok új, korszerű és haladó pe­dagógiai elv és szempont közül ebben a keretben csak egyre kívánjuk most az érdeklődés fénycsóváit vetni. Pataki éveinek elméleti elgondo­lásaiban, tankönyveiben és tanítási gyakorlatában különösen erőre ka­pott az az elv, hogy az ifjúságot logikus, értelmes és önálló gondolko­dásra úgy kell nevelni, hogy a dolgok velejével és nem „a szavak és vé­lemények héjával" kell megterhelni. Ezért a szavak tanulását össze kell kapcsolni a tárgyi ismeretek nyújtásával. A nyelv tanítása ugyanis nem öncélú munka. Igazi célja egyrészt, hogy a nyelvet alkalmassá tegye a tárgyi, reális ismeretek, a műveltségi javak közvetítésére, másrészt, hogy fejlessze az ifjak beszédkészségét, mélyítse nyelvi kultúráját és fi­nomítsa kifejező képességét [2], A logikus gondolkodásra nevelés előfeltétele, hogy a nyelv az érte­lemmel párhuzamosan fejlődjék és csiszolódjék. Ezért kárhoztatta Co­menius azt, az iskolában hosszú ideig uralkodó hibás eljárást, hogy a ta­135

Next

/
Oldalképek
Tartalom