Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Comenius és Vesalius (Adatok a nyelvi nevelésben használt szemléltetés történetéhez)

nulóknak a tények, a tárgyak, a dolgok, azaz a reális ismeretek előtt és helyett tanították a nyelvet, a szavakat, a nyelvtani szabályokat. A szóés nyelvtanuláshoz nem kapcsolódott tárgyi szemlélet, reális ismeretadás, s így nem is alakulhatott ki helyes általánosítás, pontos fogalomalkotás. Comenius éppen e hibák elkerülése végett száműzi az iskolából a verbális magolást, az üres szócséplést. s új módokat, eszközöket ajánl és használ fel a modern szempontú nyelvi nevelésben. A grammatikai formalizmus elleni küzdelem jegyében pataki tankönyveiben (Orbis Pictus, a pataki Vestibulum és Janua) a valóság tényei, a dolgok maguk állnak a középpontban és a tanulók korszerű ismereteket is szereznek az anyanyelv, a magyar nyelv segítségével is értelmezett szövegek útján. A legújabb forráskritikai kutatás bizonyítja — ehhez ez a rövid írás is ad új adalékokat —, hogy Comenius mindig a legújabb, a legkorszerűbb ismereteket, tényeket, tudományos, művészi, technikai eredményeket közvetítette az iskolák számára írt tankönyveiben is. Comenius tankönyveinek szövege nem alkalmas formális grammatikai elemzésre, de annál inkább a dolgok, a tárgyak minél pontosabb megnevezésére. Nem hiába vallja maga Comenius is, hogy Janua-ja és főleg Orbis Pictus-a. a valószerű, a teljes, a világos és a maradandó újkori ismeretek gazdag tárháza is. Hogy az ismereteket még mélyebben véshessék be az ifjak. Comenius tudatosan használta fel az oktatás hathatósabbá tételére a szemléltetést, a képekkel való ábrázolást, jól tudván azt is, hogy a rajz, a kép, a szemléltető ábra is szerves és aktív tényezője az oktatási folyamatnak, s a rajzok és ábrák segítségével is fejleszthető a tanulók valóság iránti érzéke. A korszerű ismeretszerzés jó útja és módja a dolgok, a tények és jelenségek helyes szemléltetése. Nem véletlen tehát az sem, hogy Comenius tankönyveiben képeket, rajzokat és ábrákat is alkalmaz, és ezek a dolgokat, a jelenségeket és ismereteket a valóság összefüggéseiben tárják a tanulók elé. Comenius képei, rajzai, ábrái ui. a lényeges dolgokat ábrázolják, a jellemzőt emelik ki, és a szó és a tárgy együtt kerül a tanulók érdeklődési körébe. Nem véletlen tehát az sem, hogy Comenius a szemléltetésre szánt képeket jól megválogatta, és — amint később látni is fogjuk — mindig a legkorszerűbb és leghaladóbb tudományos eredményeket publikáló forrásokból vette át [3], Eddig csak azt tudtuk, hogy a hazánkban, Sárospatakon megírt, s később Nürnbergben megjelent Orbis Pictus-1 látta el képekkel. Legújabb kutatásaim nyomán arról is számot adhattam, [4], hogy Comenius már Patakon, a pataki nyomdában megjelent Januaban (Eruditionis Scholasticae Pars II. Janua ... in usum Scholae Patakinae edita, 1652) és a Schola Ludus-ban (Patak 1656) is közöl a „tanulás céljára" készült képekből, rajzokból. Azt a nagy jelentőségű művelődéstörténeti és pedagógiai tényt is ki kell emelnünk, hogy a világon az első képes szótár első szerény csirája, próbálkozása is hazánkban, Patakon született meg. A pataki Janua szótári részének (Sylva Latinae Linguae, sive Lexicon Januale, Patak 1652) lapjain is megjelent a rajz egy-egy szó értelmezésének teljesebbé tétele végett. Az eddigi Comenius-kutatás nem ismerte ezt 136