Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: Az eldöntendő kérdés, mint didaktikai probléma

törtet egyszerűsíteni?. A választ a következőképpen fogalmazhatjuk: igen, nem; lehet, nem lehet. Az viszont kétségtelen, hogy a válasz többféle megfogalmazása csak formai, nyelvi kérdés. De az eldöntendő kérdések közé olyan kérdések is tartozhatnak, amelyeknél a válasz nem lehet sem igen, sem nem. Ilyenek általában az úgynevezett diszjunktív kérdések, amelyek esetében azt kell a felelőnek eldöntenie, hogy pl. a megadott két állítmány közül melyik a helyes. Ilyen kérdés pl.: A denevér madár vagy emlősállat? Ebben az esetben is döntésre van szükség. Mérlegelni kell, hogy a denevér fogalmi jegyei alapjában véve a madarak, vagy az emlősök lényeges jegyeit egyesítik-e magukban. A válasz formailag csak az lehet, hogy: madár, vagy emlős. Nem kétséges, hogy az eldöntendő kérdés lényegét a kérdésre adott válasz formája nem fejezi ki. Didaktikai szerepét és mibenlétét helyesen akkor tárhatjuk fel, ha nem a válasz formáját vizsgáljuk, hanem azt a funkciót, amelyet az oktatás folyamatában betölt és betölthet. Ezt kell alapul vennünk általában is, amikor a kérdés szerepét és jelentőségét az oktatásban mérlegre tesszük. Az eldöntendő kérdés egyik lényeges feladata, hogy a tanulót választás elé állítsa és határozott véleményt alakíttasson ki a megítélésre szánt esetben. A választás, amely a döntés mozzanatában realizálódik, általában nagyon összetett pszichikai folyamat eredménye. Ebben a folyamatban tudatosan vagy félig tudatosan különböző logikai műveletekre kerülhet sor. Vizsgáljuk meg pl. mi szükséges ahhoz, hogy helyesen lehessen válaszolni erre a kérdésre: A homokbuckás Nyírség alföld-e vagy síkság? Mindenek előtt tisztában kell lenni egyfelől az alföld, másfelől a síkság fogalmával. Tudni kell pl. hogy a síkságon lehetségesek kisebb kiemelkedések, dombok, de azt is, hogy az alföld tengerszintfeletti átlagos magassága nem haladhatja meg a 200 métert. Tudni kell továbbá, hogy a síkság lehet fennsík is. Végül azt, hogy a Nyírség átlagos magassága nem haladja meg a 200 m-t. Mindezek az ismeretek önmagukban nem elégségesek a kérdés eldöntéséhez. A három fogalmat (Nyírség, alföld, síkság) egymással kapcsolatba kell hozni, s látni kell dialektikus összefüggésüket, azaz, hogy ugyanannak a jelenségnek általános, különös és egyedi formájáról van szó. Fel kell tudni ismerni a három fogalomban az egyezéseket (azonosságokat) és a különbségeket egyaránt. A differenciálásnak és azonosításnak nem éppen könnyű műveleteit alkalmazzuk tehát, mielőtt a felvetett kérdésre adandó válasz pozitív vagy negatív jellegét eldönthetnénk. A választás, illetve a döntés más esetekben a konkretizálás logikai művelete alapján megy végbe. Ha pl. kiránduláson az addig tanultak alkalmazásaként azt kell eldönteniök a tanulóknak, hogy a galagonya bokor-e vagy fa, fel kell idézniük magukban a fa, illetve a bokor jellemző tulajdonságait, azaz fogalmi jegyeit. Meg kell azután állapítani 9