Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

genscheidt-szótár osztályozása — sok azonos ragozású igét külön osztályba sorol. Ebbe az osztályozási típusba tartozik az Erdődi József [6] Orosz nyelvtan-ában található osztályozás is. Erdődi „A befejezetlen igék jelen idejének és a befejezett igék jövő idejének képzése" cím. alatt 52 csoportban tárgyalja az orosz igék jelen (egyszerű jövő) idejének ragozási típusait. Gyakorlati okokból a főnévi igenév végződését választja a rendszer alapjául. S innen ered a rendszer sok hiányossága. Már az igeosztályok felsorolása közben valósággal rákényszerül a felosztási alap ismételt megváltoztatására, s így alakul ki ez a címsor (idézzük a Tartalomjegyzék VI. lapjáról): „Az első (-e-) ragozás. — Rendhagyó -aty végűek. — A második (~i~) ragozás. — Az -ova- képzős igék. — Az -ety végű igék. — Az infinitívusban -oty-ra végződő igék. — Az -n- képzősek (-nuty végűek) ragozása. — A főnévi igenévben -ity (pl. mity •— moju) végűek. — A főnévi igenévben -jaty-ra végződő igék. — A mássalhangzós tövű igék." Amint a felsorolt címek is mutatják, képző, végződés, igető és ragozás felváltva szerepelnek felosztási alapként. A gyakorlati szempont egyoldalúsága kényszeríti a szerzőt arra is, hogy az egyes csoportok (-aty, -ety, -jaty végűek) tárgyalása közben ismételten egymás mellett ismertesse az I. és II. ragozási csoporthoz tartozó igéket, holott külön fejezetet is szentel a két (-e-, -i-) igeragozásnak. Ugyancsak a gyakorlati szempont nem éppen szerencsés megválasztásából származnak a felosztásnak ilyen hiányosságai: a) Messze elszakadnak egymástól azonos ragozású csoportok. Pl. a csitaty és guljaty igetípusok morfológiai felépítésében, következésképp ragozásában is mindössze az a különbség, hogy az elsőben kemény, a másodikban lágy mássalhangzó előzi meg a főnévi igenév mutatóját (-a-), s az Erdődi rendszerében a csitaty típusú igék az első, a guljaty típusúak pedig az utolsó fejezetben kerülnek tárgyalásra. Ugyanígy szakad háromfelé a jelen (egyszerű jövő) időben -n-nel bővülők mindössze három igéből álló csoportja (gyety, sztaty, zasztrjaty), vagy pl. a zsity — zsivu típusú igék öttagú csoportja kétfelé, mert ezt követeli a főnévi igenév végződése, illetőleg a végződés helyesírása. — b) Mint „rendhagyók" vagy „kivételek" kapcsolódnak egyes igecsoportokhoz olyan igék, amelyek egészen kívül állnak a szóban forgó csoporton. így kerül „A második (i) ragozás" című fejezetbe „ragozási csoportba nem sorolható igék" alcím alatt pl. a bity (lenni), a mity — moju, valamint a plity — plivu típusú igék két kis csoportja. Hogy nagy fáradsággal összegyűjtött hatalmas anyagát könnyebben elsajátíthatóvá tegye, háttérbe szorítja a tudományosság követelményeit, és gyakorlati szempont szerint próbálja rendszerbe foglalni az orosz igéket. S az eredmény? A felállított rendszer a gyakorlat céljainak szolgálatára is kevéssé alkalmas, mert nehezen áttekinthető. 2. Hasonlóképpen elsősorban gyakorlati szempontok vezetik az orosz igék osztályozásában azoknak az orosz nyelvtanoknak szerzőit, amelyek nem orosz anyanyelvűek, hanem valamely más nyelven beszélők szá228