Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Légrády Gyula: A lektorátusi nyelvoktatás néhány problémája

A megoldás eredményét a 7 csoportra együttesen vonatkoztatva, az alábbi táblázat szemlélteti: A m egoldás fokozatai Fordítás magyarból megoldott részben Fordítás magyarból megoldott megoldott megoldatlan 4 főnév 15 96 5 4 melléknév 19 90 7 4 ige 19 94 3 jelzős főnév esetben 28 8 80 bővített mondat 6 16 94 nyelvtani feladat: névmás függő esetben 53 — 63 igeragozás 58 51 7 igenév-képzés 8 52 56 % 22,2 43,9 33,9 A táblázatot elemezve megállapíthatjuk, hogy igen kevés azoknak a száma, akik feladatukat akár egyik, akár másik kérdésben is hiánytalanul tudták volna megoldani. A legkirívóbb hiány a bővített mondat fordításánál mutatkozik. 116 hallgató közül 94 teljesen eredménytelenül dolgozott, s csupán 6 hallgató fordított kifogástalanul. Alig jobb az eredmény a függő esetben lévő jelzős főnév szerkesztésénél is, ahol 80 megoldatlan esettel találkozunk; az igenév-képzést 56 nem tudta — még csak részben sem — elvégezni. Legbiztosabb ismeret a formális igeragozásnál állapítható meg, ahol 58 helyes megoldást találhatunk. Nem sokkal marad alatta a névmás függő esetére adott válasz sem, 53 a jó megoldások száma. Elgondolkoztató számarányt mutat a hallgatók alapszókincsének hiányos volta. Csupán 15 hallgató ismerte a 4 gyakran előforduló főnevet, 19 a melléknevet és ugyanannyi az igét. Nem ok nélkül veti fel panaszát Suara Róbert „Tapasztalatok az egyetemi nyelvoktatás terén" c. cikkében: ,,A szókincs hiányos elsajátítása egyik fő oka annak, hogy az egyetemi nyelvoktatás gyakorlatilag nem eredményes". [5] Ezzel a megállapítással teljesen egyetértve a lektoroknak oda kell hatni, hogy az óráról órára kijelölt 15—18 reproduktív szót ne csak az első számonkérési alkalomkor kérdezzük ki, de lehetőséghez mérten más nyelvi órákon is alkalmaztassuk. A szokásos eljárásokon kívül a rögzítés szempontjából az is helyes, ha egy félév tartama alatt a szótári szavakat két részletben ismételtetjük. A felmérő dolgozatok eredménye, hiánya a további feladatok súlypontját illetően, néhány hasznosítható következtetésre ad lehetőséget: a) Általában megállapítható, hogy a hallgatók formális tudása jobb, mint a nyelvtani ismeretek mondatbeli alkalmazásának készsége. Ezt a tényt mutatja a kimutatásban szereplő névmás- és igeragozás megoldásának számviszonya is; b) a fordítói készség megalapozása céljából az I. évfolyamon a lényeges, de bizonytalan nyelvtani alapfogalmakat gyakorlati úton (sok szóbeli és írásbeli mondat szerkesztése, elemzés stb.) sajátíttassuk el; c) fokozatosan, egyre többet nyújtva, térjünk át a hallgatók előtt kevésbé ismert mondattani és fordítástechnikai problémákra; d) az önálló fordítói készség kifejlesztése érdekében ne elégedjünk 6 81