Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Légrády Gyula: A lektorátusi nyelvoktatás néhány problémája

meg a tanult anyag reprodukálásával, hanem 1 évben legalább egyszer tanszékektől kapott rövidebb (2—3 oldal) cikk, szemelvény lefordíttatásával segítsük elő a hallgatók önálló fordítói tevékenységét; e) az aktív szókincs megerősítésére az anyaggal kapcsolatban a kérdés-felelet módszerét is alkalmazzuk. Bár a főiskolára került hallgatók előtt a fordítói munkamódszer nem ismeretlen, mégis a szakszöveg fordítása — a sajátos szókincs és mondattani alkatánál fogva — új területet jelent. A külföldi szakirodalomban egyre inkább olvasható, hogy a középiskolában nem szabad a szakszövegek fordítását mellőzni, mert — mint M. M. Gochlernyer és G. V. Jejger orosz szerzők „A fordítás tanításának munkájáról" c. értekezésben írják — a gyakorlati élet és a főiskolákra való előkészítés is megkívánja a szakirodalommal való foglalkozást. [6] Másutt Siegfried Bär. NDK tanára kiemeli, hogy a középiskolában csak a jól megalapozott előkészítéssel lehet komoly fordítói munkához hozzálátni., [7] A főiskolai nyelvoktatás ügye csak nyerne azzal, ha a középiskola is még jobban elmélyítené a fordítói munka előkészítését. Azt, hogy a nyelvoktatás ügye mennyire halad előre, nemcsak kizárólag a nyelvi órákon folyó munka, a tankönyv, a felsőbb szervezés kérdései döntik el. Függ ez a nyelvi órák órarendi elhelyezésétől és a nyelvi alkalmak megteremtésétől is. Az utóbbira csupán egyet, a fordítói versenyt szeretném megemlíteni. Lektorátusunk a jutalmazással egybekötött fordítói versenyt évről évre megrendezi, s a tapasztalat az, hogy a résztvevők száma egyre emelkedőben van (30—50). A tantestület tagjainak nyelvi kultúrája is ható tényező lehet, amelyből a hallgatók szintén ösztönzést meríthetnek. Egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelő munkájának a nyelvoktatás egyik jelentős szakasza. Az új értelmiséget nemcsak a szakmai elmélyüléshez elengedhetetlenül szükséges nyelvismerettel látja el, hanem a szocialista nevelést, a felszabadult népek baráti kapcsolatát is hatékonyan valósítja meg. Ha hallgatóink nem is érik el nyelvtudás tekintetében azt a fokot, amit a marxizmus klasszikusai elértek, akik több nyelvet beszéltek, de a sokoldalú tanári munkával feltétlenül el kell jutniok az elismerésre méltóan megszervezett nyelvoktatásunk gyakorlati céljához, a fordítói készség megszerzéséhez. JEGYZETEK [1] Martin Kade: Kommentierte Texte im Hochschulunterricht? Fremdsprachenunterricht, 1958. H. 11. [2] 10. A. ÜCjiyKTeHKO: Bonpocbi MexozuiKH npenoaoBaHHH íowkob. BeCTHHK BblCUieH IUKOJIbl, 19"56 5. [3] G. Fischer

—S. Uhlig: Einige Probleme des Russischunterrichts an einer technischen Fachschule. Fremdsprachenunterricht, 1958. H. 10. [4] E. B. $HiiiMaH: H3yneHHe coctohhhh 3H3.HHH, yweHHH h Ha3biKOB yiiamnxcsi no HHOCTpaHHbIM H3MK&M. MnOCTpaHHfeie H3bIKH B UIKOJTe, 1957. 3. [5] Suara Robert: Tapasztalatok az egyetemi nyelvoktatás terén. Felsőoktatási Szemle, 1958. 204. old. [6] M. M. Tox^eHep h T. B. Earep O paöoTe no oöy^ieHHio nepeeoay HHOcTpaHHbie H3MKH B uiKo^e, 1958. 2. [7] Siegfried Bär: Übersetzung in die Fremdsprache. Fremdsprachenunterricht, 1958. H. 3. 82