Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Légrády Gyula: A lektorátusi nyelvoktatás néhány problémája

Nem érdektelen egy pillantást vetni arra, hogy a Szovjetunióban az egyetemeken a két évig tartó kötelező nyelvoktatás heti 4 órában folyik, s a cél a nyelvtanilag jól megalapozott fordítás mellett a meghatározott mérvű beszélgetés is. Bulgáriában hasonló a tanulási időtartam, de a heti óraszám kettő. Az I. évben gyakorlati nyelvtani munka is folyik, a kollokviumon a fordításon kívül elemzés és rövid beszélgetés a követelmény. Csehszlovákiában 4 szemeszteren át szintén heti 2 órában oktatják az idegen nyelvet; az oktatás célja oroszból az aktív nyelvhasználat, szakmai szövegekben kifogástalan jártasság; a második idegen nyelvből passzív nyelvtudás, szakszövegek olvasása. A NDK-ban hasonló időtartam és óraszám mellett a fordítási készség elsajátíttatása a cél, beszélgetés csak a szöveggel kapcsolatos. A fenti országokban a nyelvoktatás terén kitűzött feladat és követett gyakorlat általában párhuzamos síkon halad a mi oktatásunkkal, mégis megállapítható, hogy a Szovjetunió a heti magasabb óraszámmal és Csehszlovákia az általánosan kötelező 2 idegen nyelv bevezetésével követendő példát nyújtanak a nyelvi kultúra fejlesztésére. Az utóbbival kapcsolatban nern szabad elhallgatnunk, hogy az M. M. nálunk is több önként választott idegen nyelv tanulására ad alkalmat (70/1957. M. M. sz.), sőt azok közül még egyet — a rendelkezés szerint — a főiskolák tanácsülései kötelezővé is tehetnek. Ez az intézkedés párhuzamban van azzal, hogy biztosítsuk a külföldi tudományos irodalom iránt érdeklődők sokaságát és a külföldi tudomány és technika mindenkori fejlődési színvonalához való alkalmazkodást. 2. A fordítási szöveget nyújtó jegyzetek mennyiségileg is és minőségileg is kielégítik a követelményt. Az olvasmányok változatosak és korszerűek. Az anyag kiválasztásánál érvényesült az a két szempont, ami az NDK-ban még a közelmúltban is vitaként szolgált. Lll Az nevezetesen, hogy a szövegek az előadásokon hallott vagy még nem hallott, új szakismeretet öleljenek-e fel. Jegyzeteink mindkét követelménynek eleget tesznek. A legújabban szerkesztett jegyzetek szótárt nem közölnek azzal a pedagógiai célzattal, hogy a hallgatók szükség esetén saját kéziszótárukat használják és így a szótárkezelést megszokják. Ezt csak helyeselni lehet. Hasznos szolgálatot teljesítene azonban a szöveggyűjtemény, ha kellő mennyiségű házi feladatnak szánt fordítási (idegen és magyar) szöveget is tartalmazna. Bár a jegyzetanyag lehetőséget nyújt a szakfordításba való bevezetésre, az érdeklődés kiterjesztése és a későbbi önálló fordítói munka alaposabbá tételére adjunk újságokat, tudományos folyóiratokat a hallgatók kezébe. Az élő irodalommal való kapcsolat szükségét A. Zsluktyenko is megerősíti, aki a Voproszi metogyiki prepodavanyija jazikov c. cikkében hangsúlyozza, hogy a hallgatóknak „a szakszövegeken kívül olvasás céljára a könyvek sorát kell adni". [2] G. Fischer és S. Uhlig az „Einige Probleme des Russischunterrichts an einer technischen Fachhochschule" c. értekezésükben [31 a technikai főiskolákon folyó nyelvoktatás feladatáról szólva azt is megjegyzik, hogy a hallgatóknak a szakirodalom önálló tanulmányozására számos tudományos közleményt tegyünk hozzáférhetővé. 3. A nyelvoktatás kifogástalan szervezése, a rendelkezésre álló színvonalas tankönyvek, jegyzetek mellett a tanítás sikerének legfőbb biztosítéka a tanár. Nyelvtanáraink szakmai tudása, szocialista öntu79