Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A vegyi vonzás magyarázatának fejlődése

és a vallás, hogy a kémiával foglalkozás a papok hivatali joga és privilégiuma volt, s a kémia titkait a vallás titkaihoz hasonló gonddal őrizték meg maguknak, az előbbiekből könnyen érthető. A későbbiekben is igen hosszú ideig megtalálható a vegyi vonzás materialista értelmezése mellett az idealista felfogás is. Az alkémia kapcsolata a misztikummal közismert. Az alkémia és a hivatalos egyházi tanítás kapcsolata már nem volt az ókorban és a középkorban olyan elszakíthatatlan, mint volt az egyiptomiaknál, idealista felfogásuk egyezősége azonban nyilvánvaló. Ismeretes, hogy a szebeni születésű, magát Melchior Miklósnak nevező hazai alkémista (amely név mögött sokan Oláh Miklós XV. századi esztergomi érseket sejtik) világhírűvé vált alkémiai művét mise alakjában írta meg. A kémiai műveleteket kísérő imák és másféle babonás szokások hazai nyomaira vonatkozóan sok érdekes adatot ismertet Szathmáry Lászlónak a magyar alkémistákról szóló kiváló tudománytörténeti műve (1926). 3. A csillagok állása A vegyi vonzás magyarázatának bizonyos mértékben materialistább fokát mutatja az a, főleg a középkorban virágzott felfogás, hogy a vegyi változások okát nem a szellemek világában kell keresni, ugyanakkor viszont nem is lehet azokat földi erőkkel magyarázni, s különösen a nehezebben végbemenő, magasabbrendű reakciók (mint például a fémeknek arannyá való átalakulása) a csillagok megfelelő állásától befolyásolva jöhetnek csak létre. Az alkémia és a csillagjósolás összefonódása sok alkémista műből kiviláglik. Egy magát Suburbanumnak nevező szerző szerint például „minden természeti keveredés a nap és holdsugarak összeesése által áll elő" [5j. Maga Paracelsus is hitt ebben az elméletben. Egyik könyvében !3] részletes táblázatot közöl arról, hogy milyen csillagállások segítik, s melyek akadályozzák a reakciók sikeres végbemetelét. A szász király udvari alkémistája, Poppius könyvében részletesen leírja, hogy higany arannyá akkor alakul át, amikor a Nap és a Merkur együttállásban vannak, éspedig úgy, hogy a Merkur a Napon túl helyezkedjen el [4]. Még a XVIII. században is találkozunk ennek az elméletnek jeleivel. Reviczky Antal, a már említett nagyszombati tanár írja, hogv „a vonzó hatás okát a régi peripatetikusok okkult sajátságnak tartották, most az újabbaknál a Napból kisugárzó anyagokkal megismétlődve látjuk" [7], A kozmikus hatások kémiai vonatkozásait ma már senki sem tartja uralkodó jellegűnek, de hatástalanságukat sem lehet mindenben tagadni. 461