Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Radnóti Miklós eclogáinak nyelvéről (Szempontok a főiskolai nyelvészeti gyakorlatokon folyó nyelvi elemzéshez)

A Próféta terjedelmes mondattal válaszol: ő is a választottak közül való (akárcsak a költők!): „És akit egyszer az Ur elküldött, nincs kora annak, s nincs nyugodalma, a szén. az az angyali, égeti ajkát." Mily rokon ez a gondolat az első eclogák alapgondolatával: a költőnek mindig, minden körülmények között írnia kell, helyt kell állnia! Hang­jában pedig ez az ecloga a maga biblikus nyelvre emlékeztető fordu­lataival Babitsot idézi. A Költő nem tudja, neki lesz-e ereje ehhez a helytálláshoz: ,,. . . akár vadsodrú patakban gömbölyödő kavicsot, már koptat e röpke idő is." A jelzős szerkezetek itt különös hangsúlyt kapnak, szemléletességével azok között is kiemelkedik a gömbölyödő kavics szerkezet igenévi jel­zője, amelyik kifejezi az állandóságot, a szenvedés állandóságát. A Próféta szavai zárják az eclogát. Ismét röviden koppanó mondatok sora: még a szükséges formáns is elmarad: „Csak hiszed. Ismerem újabb verseid. Éltet a méreg." A tárgy a második mondatban ragtalan, a harmadik mondatból pedig hiányzik: a balladai feszültséggel telt sorokban így eredményez tömör nyelvi formát a mondanivaló tömörsége. A következő mondat világosan utal arra, hogy a Költő és a Próféta személye egy, azonos: „Próféták s költők dühe oly rokon, étek a népnek, s innivaló!" És felvetődik a boldog jövő reménye. A düh lobogása lecsillapodik, s a Próféta felszólítja a Költőt: tartson vele: „Jöjj hirdetni velem, hogy már közelít az az óra, már születőben az ország . . . . . . Űtrakelünk, gyere, gyűjtsük össze a népet, hozd feleséged s mess botokat már." Ebben a mondatban az igei állítmányok halmozása csak a legszüksége­sebb bővítménnyel ellátva a sürgetést jelzi, a sietséget, amivel a Pró­féta indulni szeretne. Végül felszólítja a Költőt: messen botokat, vándornak jo társa a bot. Ő azt kéri a maga számára, amelyik göcsörtös. — A befejező sorok arra utalnak, hogy útjuk nem lesz könnyű és nem lesz sima, de ugyanakkor arra is mutat, hogy nem ijednek meg a nehézségektől, hiszen a bot szük­ség esetén védekező és harci eszköz is lehet. Erre utal a göcsörtös szó 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom