Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

terl nem is engedte meg hallgatóinak, hogy másfajta kémiát is olvassanak, mint azt, amit ő adott elő hallgatói számára. Egykori szorgalmas tanítványa, Kováts Mihály, aki később az első rendszeres magyarnyelvű kémia-könyvet írta, leírja, hogy bécsi tanulmányútja alkalmával az osztrák kollégák becsmérlőleg nyilatkoztak Winterl Jakabról, mégis egy vitatkozás alkalmával Kovátsnak adott igazat a vita eldöntője, Jaquin professzor. így bizonyosodott meg Kováts Mihály is arról, hogy az a kémia, amit professzorától hallott, használhatónak bizonyul, és helyes is, legalább is a légiénvegesebb kérdéseket tekintve [31 j. Ma igen nagyra értékeljük Winterlnek azt a tevékenységét, amelylyel megkísérelte a tudomány dolgozóinak megszervezését a „tudományok közösségi műveléséért" és azért, hogy „különösen az ország természetrajzát és művészetét közhasznúvá tegyék"- A mai Tudományos ismeretterjesztő Társulat történeti előzményei egyik legfontosabb mozzanataként könyveljük el azt a tevékenységet, amit Winterl egy hasonló célú társulat összehozása érdekében végzett. 1784-ben hosszú és fáradságos utánjárás után sikerült megszerveznie egy tudós társaságot a kettős cél, tehát a kutatás és az ismeretterjesztés közös feladata érdekében. A társulat alakuló ülésén (március 13) mondott elnöki beszéde a társulat elé tűzött helyesen megfogalmazott célok leszögezése mellett foglalkozott a társulat eszmei alapjaival is, s ebben feltétlen hívének mutatkozik meg a felvilágosodás eszméinek. „Azt hiszem — mondotta —, a mi egyesületünknek az a szándéka, hogy a hasznos tudományokat művelje . . ., amelyek a mi életünket lehetővé, elviselhetővé és hasznossá teszik. A természettudomány az alapja tehát a mi boldogságunknak." A „hasznos tudományok" megnevezés alá eszerint csak a természettudományokat foglalta, ugyanakkor viszont felvilágosodásának megfelelően szemben állott a teológiával és a feudális állam jogtudományával. „A hasznos tudományok szerencsétlenségére — írja a régi nemzeti géniusz . . . csak a jogi ismeretekhez és a teológiához jutott el" [14]. A Winterl által megszervezett, s elindított egyesület, s annak folyóirata igen gyorsan, szinte nyomtalanul kimúlt. Nem tud sorsáról többet se Gombocz [46], se Szily [42], sem a TIT Könyvtár legújabb kronológiai összeállítása [53], Az első kudarc után azonban ott látjuk Winterlt a későbbi ilyen irányú kezdeményezések fáradhatatlan támogatói között. 1802-ben újra megkísérelték egy természet- és orvostudományi társulat megszervezését. Ez a terv, amely Pauler adatai szerint [39] az ország főkormányszékei pártolásában is részesült, életbe mégsem léphetett. A helyzet még nem érett meg ahhoz, hogy ilyen társulat akkor hazánkban megalakulhatott volna. Ennek ellenére igen nagy elismeréssel kell emlékeznünk azokra, akik e reménytelen helyzetben is vállalták a próbálkozások nehéz és hálátlan munkáját. Winterl valóban mindent megtett, hogy fáradhatatlan szorgalmával megszerzett széleskörű tudását mindenki hasznára gyümölcsöztesse, s hogy a természettudományos képzés erősítésével az ő haladó, felvilágosult világnézetének megfelelő irányba lendítse a mind inkább hazájának .430