Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

érzett Magyarország kulturális életét. Elmélete egy részének balsikere sem engedheti meg, hogy munkásságának egészét vizsgálva csak a negatívumokat lássuk benne, kötelességünk meglátni benne azt is, ami megérdemli, hogy az elfeledéstől megőrizzük. Sajnos, a kémia történetének legkiválóbb kutatója, Kopp máig sem felülmúlt tudománytörténeti művében nem tudott felülemelkedni az akkor még csak közelmúlt eseményein, Winterl kémiájának csak a kudarcát látta, nem rendelkezhetett elég távlattal, amely tárgyilagos értékelést adhatta volna [37]. Az a máig is alig csökkenő hatás, amit Kopp az utókorra gyakorolt, tükröződik a későbbi kémia-történeti művek legtöbbjében. Koppra hivatkozik Winterl értékelésekor kémia-történetében például Meyer [43], de a magyarok közül Szathmáry [48] és Proszt [49] is az ő szemléletét tükrözik. Winterl küzdelmeire, sőt kudarcára ma más szemmel tekintünk, sőt ma úgy látjuk, hogy ő a ,,XVIII. század polgári hőse, aki a régi világ és a nagymértékben fejlődésnek induló tudományos kutatások, az egyre általánosabbá váló természettudományos gondolkodás között kialakult konfliktus áldozata" [54]. Amikor ma kultúránk történetéből igyekszünk megvilágítani mindazt, ami haladó, ami előrevitte a műveltség hazai fejlődését, feltétlenül méltánylóan kell emlékeznünk az ország első egyeteme kémiai tanszékének első éveiről, s haladó tudósaink közé kell sorolnunk a tanszék első professzorának, a tudományért fáradhatatlanul dolgozó, a felvilágosodás, a természettudományos világnézet eszméit valló Winterl Jakabra, kinek éppen ezért „örömben kevés, szomorúságban, mellőzésben, félreértésben annál több része volt" [46] életében és halálában egyaránt. IRODALOM: [1] Torkos, Justus Joannes: Sal minerale alcalicum nativum pannonicum Posonii, 1763. [2] Winterl, Jakob Joseph: Dissertatio inauguralis medica proponens inflammationis theoriam novam. Viennae, 1767. [3] Pázmándi, Gabriel: Idea natri Hungáriáé veterum nitro analogi. Vindobonae. 1770. [4] Kaim, Ign. Godofr.: Dissertatio inauguralis chemica de metallis dubiis. Viennae, 1770. [5] Reineggs, Jakob: Systematis Chemiae. Tyrnaviae, 1773. [6] Orsz. Levéltár, Udv. canc. oszt. ad 3180/1773. [7] Hathvani, Stephanus: Thermae Varadienses . . Dissertatio... de natura salium . . . Viennae, 1777. [8] Brigelius, Joannes Adam: Dissertatio inauguralis... de veterum Hispanorum soda, tamquam analogis Hungarorum szék-só seu natri Pannoniéi. Viennae, 1777. [9] Methodus clariss. Prof. Winterl. Buda, 1781. [10] Winterl, Jac. Jos.: Compendium chemicum. (Széch. Könyvtár Kézirattár. Quart Lat. 585.) 1781. [11] Winterl: Chemia (Széch. Könyvtár Kézirattár. Quart Lat. 587.) 1782. [12] Ephemerides Vindobonenses. 1782. 73. [13] La Langue János: Magyar Országi orvos vizekről. Nagykároly, 1783. [14] Winterl, Jakob Joseph: Die elektrische Materie chymisch geprüfet. Monatliche Früchte einer gelehrten Gesellschaft in Hungarn. Pesth u. Ofen, 1784. .431