Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

A jónak, használhatónak látszó jelzéseket, s ebben Szathmárynak van igaza, nem alkalmazta minden lehető alkalommal, a többi, fenn­maradt jegyzetben sem találunk nyomot erre vo­natkozólag. A jelzések között, természetesen megtaláljuk Winterl helytelennek bizonyult elemeinek rövidí­tését is. így a közönséges timsó összetételét így lát­hatjuk (al. v- = alumen vulgare, közönséges timsó, -f v = acidum vitriolicum, th = thelica, fer = fer­rum, vas, and = andronia). Winterl szerepe a kémiai ismeretek hazai terjesztésében. Azzal az egy adattal, hogy Winterl 37 évig volt az ország egyetlen egyetemének egyetlen kémia-professzora (segédtanára, Kitaibel az okta­tásban nem vett részt) csak látszólag kapunk választ a fejezet címében felvetett problémára. Azok a statisztikák ugyanis, amelyek az egyetem első éveinek hallgatólétszámát mutatják, azt is ábrázolják, milyen rend­kívül kevés emberre terjedt ki „hivatalból" a professzorok befolyása, s a hallgatói létszám lényeges emelkedése már csak Winterl élete vége felé következett be. Ha ennek ellenére azt állapíthatjuk meg, hogy gyakran fordultak hozzá, mint elismert szaktekintélyhez, hogy a kémiai ismeretek tudósá­nak kijáró tisztelettel emlegették az országban mindenhol, akkor le­mérhetjük azt a nagy munkát is, amivel magának hírnevet, szakjának becsületet szerzett. Az idegenből idehozott, nyelvünket élete végéig alig értő professzornak nem adta ingyen az ország ezt a megbecsülést. Winterlt a korabeli feljegyzések alapján Gombocz mint a „tudomány iránti lelkesedés és páratlan orvosi és tanári lelkiismeretesség" jelképét rajzolta meg [46], Sok feljegyzést találhatunk arra vonatkozóan, hogyan lett érzelmében az ország népéhez tartozó az osztrák születésű tudós, ugyanakkor viszont hogyan szerezte meg külföldi és belföldi kollegáinak megbecsülését is [54]. A megbecsülés kivívásában kémiai munkásságán kívül, sőt talán elsősorban botanikai munkái játszottak szerepet, valamint az a nagy szervező munkája, amellyel minden nehézséget leküzdve Nagyszombatban, Budán, végül Pesten bota­nikus kertet létesített. A növénytan hazai történetével foglalkozó munkák az ő érdemeit kellőképpen méltányolják is. Ez a dolgozat csak a kémiával kapcsolatos munkásságát van hivatva mérlegelni. Nagy megbecsülésben volt része a tudományos körökben is, több külföldi tudományos társulat tagjai közé választotta. A kormány kiemelt fizetésben része­sítette, 1804-ben fizetését 1300-ról 1600 forintra emelték, ugyanakkor, amikor az ugyancsak igen jónevű Mitterpacher Lajos professzor felemelt fizetése csak 1000 forint volt [34]. Az aránylag nagy fizetése ellenére nyomorúságos körülmények között élt, minthogy fizetésének legnagyobb részét a tanszék kiadásainak fedezésére fordította [54], Egyetemi hallgatói nagyra tartották professzorukat. Ugyanakkor viszont nem maradt titok előttük az a harc sem, amely Winterl és a ké­mia sok kiválósága között éveken keresztül folyt. Emiatt azzal a kémiá­val szemben, amit őtőle hallottak, bizonyos fenntartásokkal éltek. Win­.429

Next

/
Oldalképek
Tartalom