Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Radnóti Miklós eclogáinak nyelvéről (Szempontok a főiskolai nyelvészeti gyakorlatokon folyó nyelvi elemzéshez)

„Falhoz verdesik itt is, amott is a pötty csecsemőket, fáklya a templom tornya, kemence a ház, a lakója megsül benne, a gyártelepek fölszállnak a füstben. Égő néppel az utca rohan, majd búgva elájul, s fortyan a bomba nagy ágya, kiröppen a súlyos ereszték s mint legelőkön a marhalepény, úgy megzsugorodva szertehevernek a holtak a város téréin ..." Az első mondat igei állítmányának gyakorító képzője, a hely határozó szó magas és mély hangrendű formájának egymásmellettisége azt mu­tatja, hogy gyakori, mindenütt előforduló jelenség ez. A pötty csecsemő jelzős szerkezet a jelző hangalakjánál, hangulatánál fogva a gyengéd részvét kifejezője. — A következő részben hangutánzó és hangfestő szavak sűrítése (búg, fortyan), a megszemélyesítések (az utca rohan) igen szemléletessé teszik a képet, amit a fogalmi ellentétek méginkább fokoznak (a gyártelepek fölszállnak, a súlyos eresztékek felröppennek). A puszta realitással, minden felesleges mellőzésével közölt mondanivaló éppen úgy „az igazra tanú" költőnek a legtökéletesebb vádirata, mint a VII. eclogában a fogolytábor leírása. Majd megkérdezi a Költő a Prófétát: ..Az ősi gomolyból mondd, mi hozott most mégis e földre?" Válaszként ismét a jellemzően tömör forma, a tőmondat jelenik meg: A düh. Majd megokolja ezt a dühöt, amelyik inkább fájdalom. A kötő­szóval kezdett mondat jelzi, hogy ez a mondanivaló az előbbiek foly­tatása : „Hogy az ember újra s azóta is árva az emberforma pogányok hadseregében." Az újra és azóta is árva szerkezetekben az időhatározós szerkezetek locativusi és lativusi irányulásának egymásmellettisége jelzi a folyto­nosságot, a huzamosságot. Az emberforma pogányok hadserege jelzős szerkezet tulaj donság jelző je azt mutatja, hogy csak külsőleg ember az ember, s ezt a tényt mintegy megokolja a jelzett szó fogalma: a had­sereg. A háború okozta, hogy az ember emberségének csak formáját tarthatja meg. — Majd ezt mondja a Próféta: „S látni szeretném újra a bűnös várak elestét, s mint tanú szólni a kései kornak." A Költő válaszában felvetődik a kérdés: „. . . de mondd, évezredek óta lehet, hogy így él benned a düh? ilyen égi, konok lobogással?" Az él állítmány jelzi a szünetnélküliséget, ugyanerre utal a konok jelző. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom