Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

azok az orvosi értekezések, amelyek Nagyszombatban eddig megjelen­tek, az is, amelyik a kémiai rendszert tartalmazza . .." [6]. Nincs jogom, sőt nincs is okom arra, hogy Winterl személyét indo­kolatlan dicsfénybe hozzam. Azzal, hogy szakított sok minden régi elő­ítélettel, még csak a kezdő lépéseket tette meg, már sokkal nehezebb munkát követelt volna meg az, hogy a továbbhaladás helyes útját kidol­gozza. Ebben Winterlnek már nem volt elég szerencséje. Rengeteg téves nézete volt, s helyes meglátásait sem volt ereje általában teljesen kidol­gozni. A következőkben, az egészen reális kép kialakítása végett végig­futunk nézeteinek főbb, jellemzőbb részletein. Winterl kémiai eszméinek jellemzőbb részletei: 1. A kémia tárgyköre. A kémia tárgyköre vonatkozólag Winterl minden egyes művében más és más meghatározást olvashatunk. A legegyszerűbb talán az, amely szerint akémia „testek összetevő részeit tanító tudomány" [22]. Egyik tanítványa az ő nyomdokán haladva bővebben ezt így határozta meg: „A kémia a testek elemeinek, és azok egymástól különböző vonzá­sának, közömbösségének és taszításának a tudománya" [5]. Az 1782-ben tartott előadásairól készült jegyzet azt is kiemeli, hogy a kémia azzal, hogy megismeri az elemeket, elválasztja és kombinálja azokat, a termé­szet belső megismerését szolgálja, amit aztán az emberiség hasznára elterjeszt [11]. A meghatározások általánosságban ma is helytállóknak tarthatók, ez utóbb említett meghatározás egyben arra is rámutat, hogy Winterl sohasem fogadta el a tudomány l'art pour l'art voltát. 2. Az anyagok kémiai rendszerezése. Winterl hosszú tudományos működése folyamán gyakran visszatért arra a problémára, hogyan lehetne a természet anyagait kémiai alapon oí,ztályozni. A legelső adatunk az erre vonatkozó próbálkozásról abban a dolgozatban található, amelyről Störkh előbb említett jelentésében szó volt. Ez a dolgozat Reineggs Jakab, a később világhírűvé vált vegyész doktori disszertációja volt [5]. A disszertáció szövege nem árulja el ugyan tartalmának és a vizsgáztató professzor személyes nézeteinek szoros kapcsolatát, mégsem kételkedhetünk ebben. Eltekintve a doktorandus és professzora közötti szokásos kapcsolattól, bizonyítja a Széchenyi Könyv­tárban levő könyvpéldányon tintával való bejegyzés is, amelynek for­dítása így hangzik: ,,Ez a kémiának a híres Winterl professzor által fel­épített, és ebben a dolgozatban először megjelentetett rendszere." Winterl ebben a rendszerezésben igen érdekes, bár szerencsésnek nem bizonyult kísérletet tesz az anyagok genetikai osztályozására, vagyis olyan osztályozásra, ami megfelelne az anyagok keletkezésének. Mindent egy közös kiinduló-anyagra vezet vissza. ,,A természetes kémia alapja — mondja — mindennek a tengerből való származása és minden­nek a tengerbe való visszatérése." .416

Next

/
Oldalképek
Tartalom