Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival. A sokirányú és törvényszerű összefüggések rendszerében a felszíni és a talajközeli légtér nedvességtartalma is jellemző földrajzi tényezővé válik. Egyaránt fontos a természetes növénytakaró, valamint a gazdasági növények élete szempontjából. Összefüggéseit már egyetlen napi megfigyelés alapján igazolni lehet. Az alábbiakban ilyen igazolások összefoglalása következik mérések alapján. A légnedvesség-mérések helye a Bükk-hegység délnyugati részén fekvő Almár-völgy, a völgynyílás közelében, a völgyfenéktől a völgyoldalakat határoló dombtetőig terjedő terület. A terep a mikroklíma szempontjából változatos. Az egyik mérés-sorozat csupán a helyi különbségek megállapítását, a másik az időbeli különbségek feltárását is célozta. A helyi különbségek megállapítására szolgáló terep: patakterasz, mellette 5 méterrel mélyebben fekvő keskeny patakvölgy (és meder) szélvédett helyzetben dús növényzettel, azonkívül egy vasúti töltés, mellette meredek sziklafal sötét színű agyagfalából. Az időbeli különbségek megállapítására is szolgáló terep részei: zárt patakvölgy (erdőben, növényzettel jól borított völgyszükület), nyílt dombtető (az előbbinél 60 m-rel magasabb, széljárta fátlan legelő), és végül ugyanezen a magaslaton fekvő száraz erdő (az erdőszéltől befelé 100 méterre, patak nélkül, száraz talajjal, lombos fákkal és aljnövényzettel). Területünk egyes részei gazdasági kihasználás szempontjából is különböznek egymástól. Egyik része erdő és legelőterület (irtás), a másik kopár sziklafal, enyhébb lejtőin ritkán növő lágyszárú növényekkel. Gazdaságilag legjobban átalakított terület az új szarvaskői bányavasút töltése. A szeszélyesen kanyargó területsáv csak helyenként volt kitéve a napsugárnak, nagyobb részét az erdő beárnyékolta. A mérés időpontja 1959. augusztus 27, 8—16 óra. A nagylégtér fontosabb időjárási adatai ez idő alatt a közeli Egerben (a meteorológiai megfigyelő állomáson): Az időjárás általános jellege száraz, viszonylag kevés légnedvességgel. Hosszú idő óta nem volt eső, a talaj keveset párologtat. A napi hőingadozás magas értékű. A helyszínen az időjárás napos, az állandóan fújó északnyugati szél a déli órák felé egyre erősödik, délután gyengül. A talajfelszíni és talaj közeli légtér a maga sajátos hatástényezőivel különböző módon átalakulva, a fenti viszonyokat (és e viszonyoknak a változásait) tükrözi. Méréseink a levegő relativ páratartalma mellett — különböző helyen és időben — a hőmérséklet és a szélsebesség mértékének a megállapítására is kiterjedtek, a kapcsolatok közelebbi kimutatása céljából. A páratartalom mérésére Assmann-féle aspirációs készüléket használtunk. radiációs minimum legalacsonyabb hőmérséklet legmagasabb hőmérséklet napfénytartam 5 C° 9 C° 28 C° 13 óra .02