Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén 1671—1750.

A Balaton környéke a XVIII. században (Budapest, Hadtörténelmi Levéltár. B. IX. C. 706—1.) ség. A török uralom vérzivataros évtizedei, s a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai vidékünket alaposan visszavetették fejlődésében [51]. A szatmári béke után a mezőgazdaság termelőerői s a mezőgazdasági árutermelés csak úgy bontakozhatott ki, ha kezdetben, nem földelvételekkel s a jobbágyrobot növeléséve], hanem földadományokkal, robotengedményekkel volt összekötve. Eszterházy Pál herceg, az alsólendvai uradalom ura, 1710-ben arra intette csobánci és keszthelyi tiszttartóját, hogy „a jobbágyságnak akár vármegyében, akár másutt igazságokig pártjokat fogja s tueálja (oltalmazza — Sz. I.) kegyelmed" [52], A már megtelepüU, de a Rákóczi-korban elpusztult Kiskomárom 1717-ben kapott újabb megszállólevelet. A lakosok három esztendei szabadságot nyertek minden adó alól. Ügy látszik, hogy az 1702-ben megkezdett majorsági gazdálkodás a szabadságharc éveiben elpusztult, mert az 1717-ben újonnan települt lakosok az egy tallér cenzuson kívül „ ... az úr dolgára, vagyis egyéb szolgálatra nem köteleztetnek, hanem minden helyes gazda, mikor az kaszálásnak üdeje eljön esztendőiül esztendőre minden hajtogatás nélkül egy-egy kaszást tartozik elől állítani" [53]. A gyérnépességű vidékeken a munkaerőhiány miatt az ún. szerződéses (kontraktualista) jobbágyok kedvezőbb körülmények közé kerültek. Általában azokon a területeken, ahol a XVIII. század első évtizedeiben megtaláljuk a majorsági gazdálkodás bizonyos folyamatosságát, a jobbágyok urbárium szerint szolgáltak, vagy „usus szerint traktáltat.317