Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén 1671—1750.

„Annyira elidegenedett tüllünk az föld népe — jelenti egy kuruc tiszt a szabadságharc vége felé — fut és bujdosik előttünk, mint az ellenség előtt" [46], Nem is csoda! „Kisfaludi László uram iránt is nagyon lamentálódik nemes Szala vármegye — írja Eszterházy Antal 1707 december 25-én Bercsényihez — mivel széltiben gázolja az vármegyét, et quasi vult demonstrare omnipotentiam in comitatu (és mintegy mutatni akarja mindenhatóságát a megyében — Sz. I.), s főképpen szégyenli az egész nemes vármegye, hogy azelőtt, hajdani időben vitézlő rend dolgábul csak a sok végházakra nézve is majd leghíresebb s nevezetesebb az egész Dunán innend való földön nemes Szala vármegye volt; s most már Kisfaludi László uram directioja alatt egészlen szép híre-neve azon vármegyébül kiállított vitézlő rendnek megcsüggedett s majd proverbiumnak (közmondásnak — Sz. I.) tartatik, hogy „Szaladj"-vármegyéből valók; kibül nem egyebet ítélhetnek, hanem hogy az főtisztek egyedül csak a privatumot (magánérdeket — Sz. I.) és az rettenetes huzást-vonyást keresik" [47]. A Rákóczi-szabadságharc hanyatlásában és elbukásában szerepe volt a széleskörű nemzeti összefogás gyengülésének és megbomlásának. A jobbágyság kiábrándult, mert a főúri vezetés, a nyomasztóvá vált nemesi uralom következtében nem vívhatta ki régvárt szabadságát. Meggyorsította a hanyatlást és betetőzte a bukást a reakció veszedelmes aknamunkája, az áruló főnemesség és a népellenes klérus tevékenysége a Habsburgok szolgálatában. Alapvetően azonban a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása határozta meg a szabadságharc kimenetelét: a belső népellenes erők segítségére siető nemzetközi reakció tábora nyomta el nyolc esztendő hősi küzdelme után Magyarország népeinek függetlenségi harcát [48]. A szatmári béke következtében Magyarország szabad zsákmánya lett a Habsburgoknak, a parasztság pedig a nagybirtokosoknak A püspöki székébe visszaültetett császárhű Volkra János sümegi várától búcsúzó kuruc vitézek sóhajait a Bakony rengetege nyelte el [49], „Német sas vert fészket már Sümegh várában, Berdót kiáltanak Vég-Simontornyában. Veszprém vára volt még, álla utoljára, Azután szorultunk sűrű Bakonyságra. Sárgul már levele a sűrű Bakonynak, Hervad szerencséje szegény kurucoknak. Meddig áll fönn fejünk? Csak az isten tudja, Csak az isten tudja, — senki nem mondhatja. Mi piros vérünknek hol lesz kiontása, Fáradt teteminknek földben nyugovása." A Rákóczi-szabadságharc elbukása miatt hazánk nem tudta megteremteni a tőkefelhalmozás feltételeit, nem tudott rálépni az önálló polgári-nemzeti fejlődés útjára; gyarmati sors várt rá [50], Zala megye lakossága a szabadságharc korában szétfutott, s a közeli véghelyekre, vagy a védettebb megyékbe szökött. A hadiesemények és a pestis-járvány pusztításai következtében egész vidékek váltak lakatlanná. Az 1715. évi összeíróbiztosok többször említik a megyét sújtó sokféle pusztítást, s kiemelik, hogy sok benne az elpusztult, lakatlan köz.316