Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lökös István: Vitkovics Mihály szerb—magyar kapcsolatairól

társai közül. Kazinczy, Kölcsey, Toldy, később Bajza is csak idegen közvetítéssel tud ízelítőt adni e gazdag népköltészeti anyagból, ő pedig már jelzi az utat a szerb népdalfordítások első nagy eredménye, Székács József fordítás-gyűjteménye felé [30]. II. Vitkovics közvetítő tevékenysége nem volt egyirányú. Szerb nyelvű írásaival is (eredetiekkel és fordításokkal egyaránt) a két nép irodalmi és kulturális közeledését szolgálta. Bár nem volt a legtehetsé­gesebb író és költő, működésével mégis nyújtott valamit a szerb kul­turális és irodalmi élet ügyének. Toldy és Szvorényi nyomán ismerjük A pozsonyi kabát című vígjátékát, amelyet Jünger Lioni öltözet című darabja után fordított (1808) [31], s amelynek szerb változatát is elkészítette A trieszti öltözet címen [32], A szerb fordításban magát is szerepelteti Vidovics álnéven, Szavka kedveseként, amely feltehetően a Vidényi elváltoztatott for­mája [33], Ismeretes azután egy általa szerbre fordított Kotzebue darab is, Az önfeláldozás címen, amely Radits Dusán szerint (az előző­vel együtt) megjelent a Matica Srpska kiadásában 1830-ban [34]. Ugyancsak ismerjük szerb nyelvű lírai alkotásait is, amelyek száma viszonylag kevés, mindössze 16 [35]. E tizenhat verses mű három nagyobb csoportra osztható. Éspedig: 1. „ode" (ódák): Madjarskom palatinu Josifu; Lukijanu Musickom; Jovanu Belanovicu. 2. ,,ljubavne pesme" (szerelmi dalok): Ljubov; Na putovanje Sofije moje; Ljubovi; Ljubezno pevanje i Juli. 3. „pesme pretezno refleksivne" (túlnyomóan reflexiv jellegű dalok): Nadezdi; Mog Aleksandra pesma o berbi; Prav­danje. A felsorolt művek közül különösen figyelmet érdemel jelen szempontból a Lukijanu Muäickom (Musicki Lukijanhoz) c., amelyben egykori budai iskolatársát köszönti. Az 1795—96-os tanévben a „rek­torikai osztályt" Budán végezte, s itt ismerkedett meg Mu^ickival, a későbbi nagy klasszikus költővel, a „szerbek Virágjával", akihez hosszú időn át komoly kapcsolatok fűzték. Vitkovicsnak egy Kazinczy­hoz írott (1811. dec. 24.) leveléből tudjuk, hogy Musicki próbálta őt ,, . . . lantjával a rácz literaturára édesget" . . .-ni [36]. Musicki ugyanis, elolvasva Kazinczynak Vitkovicshoz írt episztoláját, igyekezett Vitko­vicsot megnyerni ódáival a „rácz litaraturá"-nak, amely ódákat aztán Vitkovics Kazinczynak is eljuttatott Szemere Pál közvetítésével [37], így válhatott közvetítővé Kazinczy és Musicki között. A fenti levélben (1811. dec. 24.) eképpen jellemzi Mu^ickit Kazinczynak: ,, . . . Musiczky Lucián a letudósabb és legjobb pap papjaink között. Beszél, ír szla­vóniai, rácz, orosz, görög, magyar, franczia, német, deák, sőt zsidó nyelven is. És mindezek teszik azt, hogy keresztet nem kaphat. Ezt ne csudáld; mivel ezen derékségei mellett hízelkedni, csúszni-mászni nagyon nem tud. Megérdemli ez a nagyférfi, hogy az egyveleg írásaid­búi egy példányt küldjek számára?" [38]. Érthető ezek után az a lelkesedés, amellyel Kazinczy 1812. február 5-én írt levelében illeti a már szerémi „archimandrita" [39] Mu^ickit: 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom