Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Lökös István: Vitkovics Mihály szerb—magyar kapcsolatairól

társai közül. Kazinczy, Kölcsey, Toldy, később Bajza is csak idegen közvetítéssel tud ízelítőt adni e gazdag népköltészeti anyagból, ő pedig már jelzi az utat a szerb népdalfordítások első nagy eredménye, Székács József fordítás-gyűjteménye felé [30]. II. Vitkovics közvetítő tevékenysége nem volt egyirányú. Szerb nyelvű írásaival is (eredetiekkel és fordításokkal egyaránt) a két nép irodalmi és kulturális közeledését szolgálta. Bár nem volt a legtehetségesebb író és költő, működésével mégis nyújtott valamit a szerb kulturális és irodalmi élet ügyének. Toldy és Szvorényi nyomán ismerjük A pozsonyi kabát című vígjátékát, amelyet Jünger Lioni öltözet című darabja után fordított (1808) [31], s amelynek szerb változatát is elkészítette A trieszti öltözet címen [32], A szerb fordításban magát is szerepelteti Vidovics álnéven, Szavka kedveseként, amely feltehetően a Vidényi elváltoztatott formája [33], Ismeretes azután egy általa szerbre fordított Kotzebue darab is, Az önfeláldozás címen, amely Radits Dusán szerint (az előzővel együtt) megjelent a Matica Srpska kiadásában 1830-ban [34]. Ugyancsak ismerjük szerb nyelvű lírai alkotásait is, amelyek száma viszonylag kevés, mindössze 16 [35]. E tizenhat verses mű három nagyobb csoportra osztható. Éspedig: 1. „ode" (ódák): Madjarskom palatinu Josifu; Lukijanu Musickom; Jovanu Belanovicu. 2. ,,ljubavne pesme" (szerelmi dalok): Ljubov; Na putovanje Sofije moje; Ljubovi; Ljubezno pevanje i Juli. 3. „pesme pretezno refleksivne" (túlnyomóan reflexiv jellegű dalok): Nadezdi; Mog Aleksandra pesma o berbi; Pravdanje. A felsorolt művek közül különösen figyelmet érdemel jelen szempontból a Lukijanu Muäickom (Musicki Lukijanhoz) c., amelyben egykori budai iskolatársát köszönti. Az 1795—96-os tanévben a „rektorikai osztályt" Budán végezte, s itt ismerkedett meg Mu^ickival, a későbbi nagy klasszikus költővel, a „szerbek Virágjával", akihez hosszú időn át komoly kapcsolatok fűzték. Vitkovicsnak egy Kazinczyhoz írott (1811. dec. 24.) leveléből tudjuk, hogy Musicki próbálta őt ,, . . . lantjával a rácz literaturára édesget" . . .-ni [36]. Musicki ugyanis, elolvasva Kazinczynak Vitkovicshoz írt episztoláját, igyekezett Vitkovicsot megnyerni ódáival a „rácz litaraturá"-nak, amely ódákat aztán Vitkovics Kazinczynak is eljuttatott Szemere Pál közvetítésével [37], így válhatott közvetítővé Kazinczy és Musicki között. A fenti levélben (1811. dec. 24.) eképpen jellemzi Mu^ickit Kazinczynak: ,, . . . Musiczky Lucián a letudósabb és legjobb pap papjaink között. Beszél, ír szlavóniai, rácz, orosz, görög, magyar, franczia, német, deák, sőt zsidó nyelven is. És mindezek teszik azt, hogy keresztet nem kaphat. Ezt ne csudáld; mivel ezen derékségei mellett hízelkedni, csúszni-mászni nagyon nem tud. Megérdemli ez a nagyférfi, hogy az egyveleg írásaidbúi egy példányt küldjek számára?" [38]. Érthető ezek után az a lelkesedés, amellyel Kazinczy 1812. február 5-én írt levelében illeti a már szerémi „archimandrita" [39] Mu^ickit: 293