Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

A németeknél a XVII. században megindul a nemzeti nyelv tisztaságáért és jogaiért folyó harc és eltart a XVIII. század végéig. A későbbi időpontnak megfelelően, a küzdelemben már a felvilágosodás eszméi és bizonyos fejlettebb polgári igények is jelentkeznek. A motiváció kibővülését mégis elsősorban a német fejlődés lassúsága, viszonylagos elmaradottsága magyarázza. Sokkal erőteljesebb a fellépés az anyanyelv otthoni ellenségei, az idegenimádók ellen. Sokkal erősebb a harc az idegen szavak beáramlásával szemben. Hangsúlyozzák, hogy egy idegen nyelv átvétele a szolgaság látszatát kelti. Erőteljesebb és sokoldalúbb a haladottabb nyugati példákra való hivatkozás. De nyugatról barbárság címén több támadás is éri a németeket és ezért ingerültebb a védekezés és a nemzeti önérzet ágaskodása. Ugyanakkor a barbárság vádját bőven osztogatják kelet felé. Végül az anyanyelv helyzete sokkal rosszabb, mint nyugaton bármikor is volt; ezért a jajkiáltás: elenyészik nyelvünk, ha ez így megy tovább [53]. A magyarok általában a németek által részletesen kifejtett formában veszik át ezt az európai hagyományt. Időben is kevés választ el bennünket tőlük. Az elmaradást a kortársak 50 esztendőre becsülik. A nemzeti sors is hasonló. A felvilágosodott abszolutizmus és a társadalmi fejlődés fejletlenebb volta miatt kevésbé forradalmi a felvilágosodás. Ezért az irodalom, a kulturális kérdések, a nyelvművelés specifikus súlya megnövekszik. A nyelv ügye igen fontos nemzeti üggyé válik. Ez a rövid és hiányos összefoglalás (melyből például az angolok vagy a spanyolok teljesen kimaradtak) mégis megmutatja, hogy az anyanyelv ügyénél olyan európai hagyományról van szó, melyet a népek egymástól vesznek át, és melyen mindenki tovább formál, csiszol történelmi helyzetének és annak a kornak megfelelően, amikor harca a nemzeti nyelvért lezajlik. Bizonyára a környező szláv népek felvilágosodásában is megtalálható ez az európai hagyomány ilyen vagy olyan formában. Tegyük hozzá, hogy Bessenyei nagy gondolata és terve, egy nyelvművelő és tudományos akadémia felállítása, szintén ilyen közös európai hagyomány. Az olaszoktól indul ez is ki, innen terjed tovább a franciákhoz, az angolokhoz és a németekhez. A XVIII. században Bécsben többször is felmerül a terve és Magyarországon is emlegetik szükségességét [54]. Befejezés Bessenyei György igazi nagyságát nem drámái, vagy filozófiai iratai mutatják meg legjobban. Életének központi gondolata, minden törekvésének nagy célja a magyar művelődés emelése. Bécs neveli naggyá, de ekkor Bécs Magyarországnak is fővárosa. Bécsben ébred rá a magyar iskolaügy, közműveltség és irodalom siralmas állapotára. Megismerkedik a bécsi német nemzeti kulturális törekvésekkel, az anyanyelv jogaiért folytatott küzdelmekkel és az akadémiai tervezgetésekkel. Ahhoz, hogy mindez átfogó kultúrpolitikai tervvé kovácsolódjék benne össze, nyilván hozzájárultak az osztrák, majd a magyar iskolaügy rendezését célzó előkészületek. Egyik jó barátja, Kollár Ádám, tevékeny 281