Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

részt vesz ezekben az előmunkálatokban. Bessenyeinek pedig — mint a magyar protestánsok bécsi ágensének — közvetlenül is részt kell vennie a magyar iskolaügy reformjának elfogadtatásában. Bessenyei helyeselte a Ratio Educationisban azt, ami jó és előremutató. Azt is leírta a Magyarságban, hogy „legyen új tanulás módja, fogadjuk el." De ő nem egyszerűen elfogadta a Ratiot, hanem összes tapasztalatait és tanulmányait összegezve, német és magyar sorsot egybevetve, megírja röpiratait és megalkotja Apáczai után —, de róla talán mit sem tudva — az első modern magyar művelődéspolitikai tervet [55], De bármennyit tanult is Bessenyei Bécsben, egész koncepciója magyar. Nem esik bele tehát a jozefinizmus csapdájába, (még leginkább közel volt ehhez az Ágis megírásakor), és nem válik egy idegen abszolutizmus hívévé, bármilyen felvilágosult formában jelentkezett is az. Ebben jó magyar érzése mellett két mozzanat játszik szerepet. Az egyik a magyar középnemesség elszakadása és leválása az udvar politikájáról 1764—65 után. Bessenyei törekvései, mint általában az egész magyar felvilágosodás mögött, társadalmilag ennek a jelentős rétegnek lassú és ellentmondásos fejlődése áll. De a másik tényező sem becsülhető le és ez a régi magyar irodalomban való alapos jártassága. Ezt sem a szabolcsi homokpusztákról hozza magával, hanem Bécsben, vagy a pestkörnyéki főúri könyvtárakban szerzi meg, szívós és kitartó munkával. Felfedezi magának Bornemisza Péter Elektráját, Heltai Gáspárt. Megérzi Zrínyi nagyságát. Becsüli Gyöngyösit, Kohárit, Haller Lászlót, de Tinódit is. A magyar néző ben lapszám szerint idéz jónéhány XVII. és XVIII. századi magyar nyomtatványból. A holmiban kritikát ír kortársak műveiről. Ez a széleskörű tájékozottság szorgos, tervszerű búvárkodás eredménye. Részben ez őrizte meg őt, hogy fel ne olvadjon Bécs kohójában, hanem megmaradjon nemcsak beszédében, hanem gondolkodásában és elhatározásaiban is magyarnak. Ezekkel a részben még töredékes gondolatsorokkal kíséreltem meg kimutatni azokat a szálakat, amelyek Bessenyei Györgyöt, az írót és a kultúrpolitikust, a német felvilágosodáshoz fűzik. Lényegileg egy problémára szűkítettem le a vizsgálódást, az anyanyelvért és az anyanyelven írt tudományért folyó küzdelemre. De a német felvilágosodás általános jellemzése, valamint Gottsched kultúrpolitikai nézeteinek kissé részletesebb tárgyalása az érdeklődőnek azt is megmutatja, hogy milyen más területeken állíthatjuk haszonnal párhuzamba a német és a magyar felvilágosítok törekvéseit. Bessenyei valószínűleg közvetlenül is olvasta Gottsched műveit, vagy azok némelyikét. Az is valószínű, hogy az ő nyelvtanából tanult németül. Feltűnő legalábbis, hogy olykor még módszertani kérdésekben is milyen közel áll felfogása a Gottschedéhez. Utódai közül különösen Kármán József német és bécsi kapcsolatai érdemelnek figyelmet és részletesebb vizsgálódást. Sonnenfels folyóiratai és Kármán Urániája közt nyilvánvaló összefüggések vannak [58]. 282