Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

letes erőbe ..." — mondja Bessenyei és példái az angol, francia és a gö­rög nyelv. Sonnenfels a francia nyelvfejlődés példáját hozza fel, de ő hozzáteheti, hogy a német sem olyan durva ma már, mint régen, ennek is eljött az aranyszázada. 4. Közös vonás az a meggyőződés is, hogy csak az anyanyelven művelt tudomány által lehet az egész nemzet tudós, csakis az anyanyel­ven művelt tudomány válhatik az egész nemzet hasznára. Bessenyei példái itt azonosak a Klemm példáival: a görögök, akik Egyiptomban tanuljakj a tudományt, de otthon görögül művelik azt, a rómaiak, az angolok, a franciák. Klemm előbb említi a franciákat, aztán az angolo­kat és ő már a Szászországban megindult német fejlődésről is beszámol­hat. A ,,minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha­sem" tétel, ha más megfogalmazásban is, de az osztrákoknál is szerepel. 5. Közös vonás annak hangoztatása, hogy az anyanyelv művelése nemzeti ügy, összefügg a haza becsületével, hiszen egy ország kulturális állapotát anyanyelve után ítélik meg. Az anyanyelven írás tehát köte­lesség a haza iránt. 6. Az osztrákok és Bessenyei is tisztában vannak azzal, hogy köve­teléseik újítást jelentenek, és az újítás nem mindenkinek van kedvére. De mégsem szabad adni az ostobák sziszegésére, mert mégis csak kell lenni minden időben merész újítóknak. Apróbb közös vonást még többet is fel lehetne hozni. Bessenyeinek is az a véleménye, hogy a „közönséges dolgot közerővel kell fogni". A bécsiek is társaságot hoznak létre, Német Társaságot. Bessenyei is nevezi néha Magyar Társaságnak a létrehozandó tudományos akadémiát (A holmi XXVII.). Nem lehet véletlennek tulajdonítani azt, hogy Bes­senyei a Magyarság-ban a kassai és a kecskeméti polgárnékat emlegeti. A nők művelése igen előkelő szerepet töltött be a német felvilágosítók törekvéseiben. Gottsched és Sonnenfels külön folyóiratokat adnak ki nők számára. Vannak viszont rendkívül fontos és lényeges részei Bessenyei kul­túrpolitikai koncepciójának, amelyek a németeknél vagy az osztrákok­nál nem találhatók meg és amelyek Bessenyei terveinek magyarságát és önállóságát biztosítják. Ilyen eredeti és magyar vonás Bessenyei kultúrpolitikai gondolatai­ban a világi kultúráért folyó erélyes harc, szembeszállás a magyar köz­művelődés elavult elemeivel, a szentírás-magyarázattal és az egyoldalú jogászi szemlélettel. Nem ezek helyett ugyan, de ezek mellett igyekszik más „jó és tiszteletre érdemes hasznú" tudományoknak is létjogosult­ságot biztosítani a magyar ég alatt. Az anyanyelv szerepének mélyebb és átfogóbb értelmezése is Bes­senyei sajátja. Világosan kimondja, hogy a nemesség idegen kultúrák adófizetőivé válhat, de a magyar jobbágyparasztság mindenképpen meg­őrzi az anyanyelvet. Addig pedig, míg a parasztok magyarul szólnak, „az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni". — Van bátorsága kimondani, hogy „a magyar nyelvnek, tudománynak tekintetibe nincs Erdély, hanem csak egy magyar haza". De tudatosan törekszik a feleke­zetekre-tépettséget is megszüntetni az egységes magyar köznyelv és köz­277

Next

/
Oldalképek
Tartalom