Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

nagyrabecsülnek? Cicero, Varró, Quintilianus egyetlen célja anyanyelvük tökéletesítése volt! Szabad-e tudósainkat arra figyelmeztetnem: tartoznak hazájuknak annyival, hogy szorgalmuk gyümölcseit, felfedezéseiket és mindazt a szépet, amit az ókor nagyjaitól tanultak, megismertessék vele. Tartsák a használatra méltónak anyanyelvüket is a holt nyelvek hosszú imádása után. Anyanyelvük használata által lehetnek csak hasznára minden polgártársuknak és nyerhetnek tőlük dicséretet. Minden fáradságuk, a sok átvirrasztott éjszaka eredménye elvész a haza számára, ha nem ismerik hazájuk nyelvét. Megfosztják magukat attól a dicsőségtől, hogy polgártársaik olvassák, tiszteljék és csodálják őket. Mutassák meg alaposságukat és fejezzék ki fenséges gondolataikat anyanyelvükön. Tudom, nem fogják majd azt mondani, hogy egy közönséges és hozzájuk nem méltó nyelven olvastatnak. Szellemük kincseit és erejét beleviszik a nyelvbe és akkor majd épp oly hálásak leszünk nekik azért, hogy szépséget és nyomatékot kölcsönöztek a nyelvnek, mint ahogy most hálásak vagyunk nekik a tudományukért. Egész Németország azon fáradozik, hogy nyelvét tisztítsa és eszes írások által a külföld előtt becsültté tegye. Csak nálunk lenne az újítás és merészség, hogy hazánk becsületéért fáradozunk? Mert a külföld éppen a nyelv állapota szerint ítéli meg egy ország kultúráját és erkölcsét. Ezért hát ne hagyjuk magunkat visszarettenteni az ostobák sziszegésétől és ne hajtsunk a gáncsoskodók szavára. — így Sonnenfels röpiratában. A kis társaság nem sokáig dolgozott együtt, de törekvéseit Klemm folyóirata, a Die Welt, az első bécsi hetilap folytatta. A Gottsched-tanítvány Klemm igyekezett rövidéletű lapjában (1762—63) nemcsak tanítani, hanem szórakoztatni is. Szempontunkból különösen a 22. szám egyik cikke nevezetes [32], melyben bátran sorompóba lép az anyanyelv jogaiért. Kimondja az anyanyelv ellenzőivel szemben, hogy a tudományok csak az élő nyelven találhatnak utat a néphez. Klemm fő gondja az ókori nyelvek, elsősorban a latin uralma az osztrák tudományos életben. Helyesnek tartja, hogy az ókor szellemét tanulmányozzuk, de ezért még ne emeljük az ókori nyelveket a magunk nyelve fölé. A görögök — fejtegeti — a tudományban az egyiptomiak tanítványai voltak, de hazájukba visszatérve, a tudományt polgártársaik javára saját anyanyelvükön művelték. Ezzel nyelvüket egyre kellemesebbé és szebbé tették. Mi lett volna, ha a görögök valamely idegen nyelven művelték volna a tudományt? Vajon akkor is a nép nevelői lehettek volna? A rómaiak a görögök tanítványai voltak, de szintén anyanyelvükön írtak. Róma bukása után barbár népek léptek fel és a tudatlanság mély éjszakája borította be csaknem egész Európát. A tudatlanság általános volt, a nyelv romlottsága pedig nagy. A franciák csak I. Ferenc uralkodása idején kezdték el nyelvük csinosítását. Richelieu és XIV. Lajos fejezték be a művet. így lett Franciaország nagy és így emelkedett szomszédai fölé. De azért a franciák nem hanyagolták el az ókori nyelvek tanulását sem, csak éppen értelmesen, ésszerűen használták fel azokat. Anglia is nemzeti irodalmat szült és nagy tudósok támadtak közöt18 273