Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

zetni. Erre a gondolatra azért jut a német klasszika, mert látja, hogy Németországban az osztályviszonyok még nem teszik lehetővé a politi­kai forradalmat. Mindezekből következik, hogy a német felvilágosodás legnagyobb teljesítményei szellemi, kulturális, népművelési területen keresendők. Ebben is túltesz nyugati szomszédain. A német felvilágosodásnak a német nemzeti egységért kellett első­sorban is harcolni, hiszen a polgárság teljes győzelme csak egy demok­ratikus alapon létrehozott egységes nemzeti államban volt elképzelhető. Ez olyan feladat, mely az angol és a francia felvilágosítókat szükség­képpen nem foglalkoztatta ebben a formában. A német polgárság leg­jobb képviselői és a haladó értelmiség látták, hogy ez a nemzeti egység politikailag egyelőre még elérhetetlen, annyi feudális nagyúri érdeket sért. A legnagyobb német államok — Poroszország és Ausztria — egye­nesen véres háborúba keverednek a század közepe táján. A nemzeti egységnek egyelőre tehát csak bizonyos előfeltételeit lehet megteremteni. Ezek közül a legfontosabb az egységes nemzeti kultúra. Ennek az alapja és hordozója pedig csak egy egységesen elis­mert német irodalmi nyelv lehet. A német felvilágosodás harcol tehát a nemzeti nyelv használatáért a tudományokban és az udvarokban, hiszen amott a latin, emitt a francia bitorolja a helyét. Thomasius, aki 1687-ben az akkori legjobb német egyetemen, Lipcsében, német nyelven mer előadást meghirdetni, merész újítónak számít és még egy nemzedék múlva is kevés követőre talál. A nemzeti nyelven lehet legjobban terjeszteni a hasznos ismerete­ket. A nemzeti nyelv lehet ebben az értelemben is egy általános és egy­séges nemzeti kultúra alapja. Ennek a kultúrpolitikai célnak a szolgá­latában áll a század első fele legnagyobb hatású literátorának, a lipcsei Gottsched professzornak egész működése. Gottschedet Lessing kritikája óta divat volt szidni és lebecsülni. Nálunk Kazinczy is ezt a közvéle­ményt visszhangozza. A maga korában Gottsched becsületes nemzeti kulturális törekvései és szívós szervező és propagandamunkája rend­kívül fontos volt és előkészítette a talajt a nagyobb tehetségek és a na­gyobb fellendülés számára. Lessing magasabb szinten, minden megsem­misítő kritikája ellenére is ugyanezeket a nemzeti törekvéseket viszi tovább. Melyek tehát a német felvilágosodás sajátos vonásai? 1. Egységes nemzeti művelődés létrehozására irányuló törekvés, melynek célja a nemzetté válás késlekedő folyamatának előkészítése. 2. Ennek érdekében harc a nemzeti nyelv jogaiért a latinnal és a franciával szemben és harc az egységes német irodalmi nyelvért, ami­koris különösen a dél-német katolikus területek ellenállását kellett legyőzni. 3. A fentiekből következik, hogy az irodalom és a nyelvművelés szerepe megnő a nemzeti életben, és így felfokozódik az irodalom kül­detéstudata. 264

Next

/
Oldalképek
Tartalom