Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

A dolgok természetéből következik, hogy a magyar felvilágosodásnak is részben ugyanilyen speciális, a szerencsésebb nyugati fejlődéstől eltérő vonásai, feladatai vannak. A XVIII. századi Németország és Magyarország helyzete nem ugyanaz, de mégis hasonlít egymáshoz. Az ún. speciális nemzeti vonások tehát lényegileg azonosak, ha nem is teljesen. Különösen hasonló a magyarhoz az osztrák helyzet és itt a nemzeti kultúráért német ösztönzésre folytatott harc már csak egy évtizeddel előbb kezdődik el, mint nálunk. Még egy lényeges körülmény hozza közelebb egymáshoz a német és a magyar felvilágosítók törekvéseit és problémáit, és ez az ún. felvilágosult abszolutizmus. Közép- és Kelet-Európában a társadalmi fejlődés és a felvilágosult eszmék terjedésének hatására nagyszabású kísérletek történnek a feudális rend megmentése érdekében bizonyos mérsékelt és felülről végrehajtott felvilágosodott reformok árán és útján. II. Frigyes, II. Katalin, II. József nevei jelzik ezeket a törekvéseket. A francia felvilágosodás eszméi az általuk kormányzott országokban nemcsak a polgári forradalmi gondolkodók harcát szolgálták, hanem a feudálabszolutizmus céljai érdekében is igyekezett ezeket felhasználni a nemesség egy műveltebb, politikailag iskolázott, okosabb része —, hogy megmentse a feudális rendet és elkerülhetővé tegye a forradalmat. Az említett fejedelmek úgy léptek fel, mint a felvilágosodás szóvivői és megvalósítói. Ennek a következménye szintén a felvilágosult eszmék forradalmiságának csökkenése. A felvilágosult abszolutizmus szóvivői mintegy kiveszik a forradalmi szelet a felvilágosodás vitorlájából. Különösen közel hozza a német és a magyar felvilágosodást bizonyos területeken és törekvésekben az a tény, hogy a felvilágosult abszolutizmus legnagyobb, legtisztább szándékú képviselője, II. József német császár és magyar király egy személyben. Az ő működéséhez a német felvilágosodás legjobbjai is nagy reményeket fűznek, tőle reméli egy nagyszabású német akadémia megalapítását például Klopstock is. A magyar jozefinizmus problémájához tehát szintén könnyen találhatunk német párhuzamot anélkül, hogy a tényeken erőszakot követnénk el. Ezek után lehetséges lesz a magyar felvilágosodás speciálisan nemzeti vonásainak pontosabb megfogalmazása, mint azt Waldapfel József teszi ismert monográfiájában [6]. Másrészt újabb vizsgálódások alapján jobban megmondhatjuk, milyen területeken hathatott a német felvilágosodás nálunk. Bessenyei György esetében tisztázni lehet a francia gondolathoz való viszonyát és német kapcsolatait. Előre is megmondhatjuk, hogy kultúrpolitikai téren nyilván nem a franciákhoz, vagy az angolokhoz, hanem a németekhez és különösen az osztrákokhoz áll közelebb. Tőlük tanulhatott inkább, náluk látott követendő példákat, vagy legalábbis céljainak megfelelő törekvéseket. Lássuk azért előbb közelebbről Gottsched gondolatkörét és osztrák tanítványainak működését. 265