Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

telelni, vlaszty — vlasztvovaty uralkodni, bodrij — bodrsztvovaty virrasztani, bronya — bronyirovaty páncélozni, bolsev-ik (bolsev-izm) — bolsevizirovaty bolsevizálni. IV. produktív osztály A IV. produktív osztályba tartozó igékre a -nu-/-n- tő viszony jellemző. Ide azok az igék tartoznak, amelyeknek -nu- főnévi igenévmutatója a múlt időben is megmarad, ellentétben azokkal a nem produktív -nu- képzős igékkel, amelyeknek múlt idejében nincs meg ez a képző, pl. krik-nu-ty, krik-n-ut felkiáltani a IV. osztályba tartozik, viszont szchnuty — szoh száradni nem produktív képzésű ige. A IV. produktív osztály igéi — kevés kivétellel — mozzanatos jelentésű, befejezett szemléletű képzett igék, pl. kricsaty — kriknuty felkiáltani, trogaty — tronuty megérinteni. Csupán négy igénél homályosult el a képzés, veszett el jelentésükből a mozzanatosság jelentése, és mind a négy folyamatos szemléletűvé lett; ezek tonuty alámerülni, tyanuty húzni, Ijnuty simulni, gnuty hajlítani. V". produktív osztály A produktív képzésű igék V. osztályába azokat a II. ragozású igéket soroljuk, amelyeknek tövei közt az -%-/-0- viszony áll fenn, vagyis amelyeknek főnévi igeneve -ity-re, jelen (egyszerű jövő) idejük többes szám harmadik személye -at-ra végződik, tővégi mássalhangzójuk pedig vagy lágy mássalhangzó (govorj-at), vagy -j- (sztroj-at), vagy s, zs, illetve c (szus-at). Jellemző sajátsága az V. produktív osztály igéinek a jelen (egyszerű jövő) idő egyes szám első személyében, illetve az -enn- képzős szenvedő múlt idejű melléknévi igenévben beálló mássalhangzócsere a tő végén. Ilyen mássalhangzócserék: b, p. f, v, m — bl, pl, fl, vl, ml, továbbá sz — s, z — zs, t— es, d — zs, szt — scs, zd — zzs, valamint az ószlávból átkerült és egyes igéknél fennmaradt t — scs, d — zsd hangcserék, pl. lovity — lovlju elfogni igyekezni, gaszity — gasu eloltani, vozity — vozsu szállítani, krutyity — krucsu csavarni, hogyity — hozsu járni, csisztyity — csiscsu tisztítani, objezgyity — objezzsu beutazni; vozvratyity — vozvrascsu visszatéríteni, probugyity — probuzsu, de probuzsgyonnij felkelteni. A főnévi igenév mutatója (~i~) a mai orosz nyelvben denominális igeképző, amelynek segítségével főnévből, melléknévből, sőt számnévből egyaránt képezhető ige, pl. rana — ranyity sebezni, dvoje — udvojity megkettőzni, glupij — glupity bolondozni. Az V. produktív osztályba lartozó több mint ezer ige közül alig egynéhány tekinthető a mai nyelv számára gyökérszónak. Ilyenek: burlity fortyogni, dlity meghosszabbítani, iznurity kimeríteni, kopity felhalmozni, hranyity megőrizni, cstyity tisztelni. Amily könnyű a produktív képzésű orosz igék nagyszámú tömegének rendszerezése, épp oly bonyolult feladat az alig 400 nem produktív 236