Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

képzésű ige osztályozása. Ezeknek az igéknek egyetlen közös vonásuk van: két tövük kölcsönös viszonya valamennyinek olyan, hogy egy sem sorolható be a produktív igeosztályok egyikébe sem. Mint már említet­tük, különböző korok, különböző képzésformáinak sokféle változáson átment maradványai, s ezért a két tő kölcsönös viszonyának, illetőleg a formaképzésnek sok változatát találjuk náluk. Ezek közül felsoroljuk azokat, amelyek legalább 2—3 igére nézve típusnak minősíthetők. (A táblázatban a 0 a szuffixum hiányát jelenti.) Sor­szám A két tő kölcsönös viszonya Más különbség a két tőben A főnévi igenév A .jelen idő töb­bes 3. sz. Minta A cso­portba sorol­ható A két tő kölcsönös viszonya Más különbség a két tőben végződése igék száma 1. 2. 3­-O-/-0­-Ű-/-0­-O-/-0­msh.-csere -aty -at-> -jaty j -ut -ut -jut rvaty, rvut piszaty, pisut vejaty, vejut 160 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. -nu-/-n­-0-/-O­-0-1-0­-0-/-0­-0-1-0­-0-/-0­-0-/-0­— -nuty -sztyi -ztyi -zty -sztyi -sztyi -sztyi -nut -szut -zuty -zut -dut -tut -hut szohnuty, szohnut, szoh nyesztyi, nyeszut veztyi, vezut lezty, lezut vesztyi, vedut mesztyi, metut gresztyi, grebut 60 33 11. 12. -0-/-0­— -cs -gut -kut berecs, beregut pecs, pekut 16 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. -0-1-0­-0-1-0­-0-/-0­-0-/-0­-va-/-a­-0-/-0­-0-/-J­-o-n­-o-n­-o-n­-o-i-o­-0-/-0­-a-/-0­-e-j-0­mgh./orrh. -ere-/-*r­-oro-/or'~ -olo-f-oV -i-/-j­mgh.-csere mgh.-csere —/+v ~/+n msh.-csere -aty -aty -jaty -erety -oroty -oloty -vaty -ity -uty -ity -ity -ety -ity -ety -aty -aty -ety -nut -mut -imut -rut -orjut -oljut -jut -jut -ujut -ijut -ojut -ojut -ivut -enut -anut -at -at zsaty, zsnut zsaty, zsmut -nyaty, -nyimut tyerety, trut borotyszja, borjutszja koloty, koljut davaty, dajut bity, bjut duty, du jut gnyity, gnyijut krity, krojut pety, pojut zsity, zsivut gyety, gyenut 1 sztaty, sztanut j gyerzsaty, gyerzsat sumety, sumjat 6 4 5 3 5 2 1 5 1 3 3 35 48 Amint a felsorolt minták mutatják, a nem produktív igék tőviszony­típusainak száma nem éppen nagy: a/0, e/0, va/a, 0/j és 0/0, összesen 5. Ezen az alapon öt osztályba kellene sorolnunk a 400 nem produktív igét. Ezeken a viszonytípusokon belül azonban az egyes igék, illetve igecsoportok formaképzésében oly lényeges különbségek mutatkoznak, hogy minden osztályon belül több csoportot, sőt alcsoportokat is kellene felállítanunk. így pl. mindjárt az a/0 viszony típusúak közt vannak az I. és II. ragozáshoz tartozó igék (1—3., 27.), ezeket az áttekinthetőség céljából külön kell választanunk. A 0/j viszonytípusú 9 ige (21—24.) 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom