Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

I. produktív osztály Az I. produktív osztályba azokat az igéket soroljuk, amelyeknek tövei közt az -a-/-a-j- viszony áll fenn, vagyis amelyeknek főnévi igeneve -aty-ra, jelen (egyszerű jövő) idejük többes szám harmadik személye -jut-ra végződik, pl. obed-a-ty/obed-a-j-ut ebédelni. A főnévi igenév -a-ja állhat kemény, lágy mássalhangzó, esetleg -jután, pl. trog-a-ty érinteni, gulj-a-ty sétálni, vlij-a-ty ráhatni. A főnévi igenév mutatója (-a-) lehet képző: uzsin-a-ty vacsorázni, képző végső magánhangzója: organyiz-oviva-ty szervezni, de tartozhatik a gyökhöz is: zna-ty tudni. Az I. produktív osztályhoz tartozó igék az egyetlen znaty kivételével mind származékszavak. I. osztályú igék képezhetők a deverbális -iva-, -va- és -a-, valamint a -nyicsa, -icsa-, -a- és -ka- denominális igeképzőkkel, pl. proigraty — proigrivaty elveszteni (játékon), nagyety — nagyevaty felölteni, resity — resaty eldönteni, elhatározni; lentyaj — lentyajnyicsaty lustálkodni, nyezsnij — nyezsny-icsaty babusgatni, ah — ahaty jajgatni, ti — tikaty tegezni. II. produktív osztály A II. produktív osztályba azok az igék tartoznak, amelyeknek töveire az -e-/-e-j- viszony jellemző, vagyis főnévi igenevük -ety-re, jelen (egyszerű jövő) idejük többes harmadik személye -ejut-ra végződik, pl. bel-e-ty, bel-e-j-ut fehérleni. A főnévi igenév mutatója (-e-) többnyire denominális igeképző, pl. krasznij — kraszny-e-ty pirulni, szirota — sziroty-e-ty árván maradni; csupán néhány igénél tartozik az -e- főnévi igenév-mutató a gyökhöz, ilyenek: grety melegíteni, zsalety sajnálni, imety birtokolni, odolety legyőzni, zrety megérni, mlety megdermedni, prety rothadni, rgyety vörösödni, szmety merészelni, szpety megérni, tlety enyészni. III. produktív osztály A III. produktív osztályba tartozó igék töveinek viszonya: ova(-eva), -uj- ('-uj-), vagyis főnévi igenevük -ovaty (-evaty)-ra, jelen (egyszerű jövő) idejük többes szám harmadik személye -ujut (-'ujut)-ra végződik, pl. szovet-ova-ty, szovet-uj-ut tanácsolni, kleva-ty, kljuj-ut csipkedni, csipegetni. Az -ova- főnévi igenév mutató -o- magánhangzóját az idevágó hangtani törvény értelmében s, zs, c, valamint lágy mássalhangzó után váltja fel az -e- magánhangzó, pl. zsevaty rágni, busevaty morajlani, oblicevaty beburkolni, dnyevaty napot tölteni. Az -ova- (-eva-) főnévi igenév mutató csupán hét igénél tartozik a gyökhöz (blevaty hányni, zsevaty rágni, klevaty csípni, kovaty kovácsolni, plevaty köpni, sznovaty futkosni, szovaty bedugni), a többi igénél vagy képző vagy képző végső tagja: szövet — szovetovaty tanácsolni, szovetyizirovaty szovjetizálni. Harmadik osztályú igék képezhetők az -ova- (-eva-), -vova-, -sztvova-, -izova-, -izirova- képzők segítségével, pl. zinia — zimovaty 235