Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

csoportjait osztályokba foglalni igen nehéz, mivel töveik kölcsönös viszonyában is alig található egyformaság, és formáik képzésében is nagy eltérések mutatkoznak. Mindezek figyelembevételével az orosz igék rendszerezésénél nem járhatunk el másképp, mint hogy a produktív képzésű igéket különválasztjuk a nem produktívaktól, ha valóban az a célunk, hogy tájékoztató rendszer segítségével áttekintést adjunk az orosz igék különböző ragozási típusairól. A produktív képzésű igék osztályozásánál csak részletkérdések merülhetnek fel, az osztályok határait megszabják maguk a ma is élő képzésformák. Az újabban képzett orosz igék mindegyike ti. beletartozik az alábbi képzésformák valamelyikébe: I. -a-ty / -a-j-ut : gyél-a-ty / gyél-a-j-ut II. -e-ty / -e-j-ut : kraszny-é-ty / kraszny-é-j-ut III. -nu-ty / -n-ut : prig-nu-ty / prig-n-ut IV. -ova-ty / -u-j-ut : risz-ová-ty / risz-ú-j-ut -eva-ty / -u-j-ut : dny-evá-ty / dny-ú-j-ut V. -i-ty / '-at : govor-í-ty / govor'-kt Kérdés csupán az lehet, hogy a felsorolt viszonyok alapján hány osztályba soroljuk a produktív képzésű igéket, s az osztályok milyen sorrendben következzenek egymásután. Az első kérdés azért merülhet fel, mert az -a-/-a-j- és az -e-/-e-jviszony sokkal közelebb áll egymáshoz, mint bármelyikük a többi három viszonyhoz, és a formaképzésben is oly szembetűnő egyezést mutatnak a két csoport igéi, hogy V. V. Vinogradov, s bizonyára az ő elgondolását követve, a német W. Steinitz, valamint E. Tauscher és E. G. Kirschbaum teljes joggal sorolják ezt a két igetípust egy osztályba, mint két alcsoportot. A produktív igeosztályok sorrendjének megállapításánál egyik főszempont a II. ragozáshoz tartozó igék elválasztása az I. ragozásúaktól. Az említett szerzők megegyeznek abban, hogy az utolsó (V., illetve IV.) helyre teszik az -i-/'-at típusú igéket. Egyedül a V. N. Szidorov és Karcevszkij rendszerében ékelődik ez az osztály az -ovaty, illetve -nuty végű igék közé. Az első igeragozáshoz tartozó 3, illetőleg 4 igeosztály sorrendjének megállapításában irányító szempont lehetne, hogy haladjunk az egyszerűbbtől a bonyolult felé. Ezt a szempontot követi V. V. Vinogradov és bizonyára őt követve W. Steinitz, valamint E. Tauscher és E. G. Kirschbaum, amikor ezt a sorrendet állapítják meg: I. A) a — aj, B) e — ej, II. nu- n, III. ova- uj, IV. i- 0. A többi szerző — ideértve Az orosz nyelv tankönyve, valamint egyetemi, illetőleg főiskolai jegyzeteink szerzőit is — így sorszámozzák a produktív igeosztályokat: I. -aty/-ajut, II. -etyj-ejut, III. -ovaty/-ujut, IV. -nuty

/-nut, V. -ity/'-at. Minthogy a II. és III. osztály felcserélése az áttekintést alig teszi nehezebbé, mi is a nálunk már meghonosodott sorrendet fogjuk követni. Ezek szerint az orosz produktív igeosztályok állományát a következőkben jellemezhetjük. 234