Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

4. néhány igének egyik töve végén sincs szuffixum, pl. nyesz-tyi, nyesz-ut. Az ige két tövének kölcsönös viszonyában mutatkozó különbségekkel együtt előfordulhatnak hangcserekülönbségek is, még pedig mind a szuffixumokban (-ov-: -u-, pl. zaved-ov-a-ty, zaved-u-j-ut), mind a szógyökben (pisz-a-ty, pis-ut). Ezek a hangcserék a tövek szuffixumaiban jelentkező különbségekkel együtt használhatók fel az igetövek megkülönböztetésénél, akárcsak pl. a hangsúlykülönbségek is (gor-é-ty, gorj-át; szmotr-é-ty, szmótrj-at). Hangsúlyozzuk, hogy az igeosztályok a két igető kölcsönös viszonyában különböznek egymástól, nem pedig az igetövet létrehozó szóképzés típusában. Ebből következik, hogy tartozhatnak egy igeosztályba különböző képzéstípusú igék is, ha két tövük kölcsönös viszonya egyenlő. Pl. a csitaty ige két tövének kölcsönös viszonya: -a-/-a-j-; vele egy osztályba tartoznak a következő képzéstípusú igék: 1. hangsúlyos -a- szuf

fixummal képzettek: igr-á-ty igr-á-j-ut 2. hangsúlytalan szuffixummal: gyél-a-ty gyél-a-j-ut 3. -k-a- szuffixummal: ti-k-a-ty ti-ka-j-ut 4. -nyicsa- szuffixummal: szapozs-nyics-a-ty / szapozs-nyics-a-j-ut 5. -iv-a- szuffixummal: proigr-iv-a-ty / proigr-iv-a-j-ut 6. -va- szuffixummal: nagye-va-ty / nagye-va-j-ut 7. Ugyancsak ebbe az osztályba sorolhatók azok az igék is, amelyek a mai orosz nyelv számára már nem számítanak képzett szavaknak, ha főnévi igenevük formamutatója -a-, a jelen idő tövükben ez az -a- megmarad, s a tő -j-vel bővül, mint pl. zna-ty — zna-j-ut, minthogy az igeformák képzése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a főnévi igenév tő végén álló magánhangzó önálló képző-e, valamely képző végső magánhangzója-e, vagy pedig egyszerűen a gyök végső magánhangzója. Az igék osztályozásával kapcsolatos vita másik nagy kérdése az volt, van-e helye az orosz igék osztályozásában a produktív és nem produktív képzésmódok fogalmának. Tudvalevő dolog, hogy az orosz igeképzés eszközei, mint a szóképző eszközök általában, részint ma is használatosak új szavak képzésére, vagyis élők, produktívak, mások pedig megmerevedtek, új szavak képzésére már nem alkalmasak, nem produktívak. Ennek megfelelően a produktív képzéstípusú igék száma az új képzésekkel állandóan növekszik, míg a nem produktívaké korlátozott, legjobb esetben állandó. Az igék alapvető tömegét az orosz nyelvben természetesen a produktív képzésű igék teszik, míg nem produktív ige viszonylag kevés van (összesen kb. 400). Viszont az igeosztályok száma a nem produktív igéknél jóval nagyobb, mint a produktívaké, minthogy különböző korok különböző elavult képzésmódjainak maradványai. Míg a produktív igék osztályai élesen elhatárolhatók, egy-egy osztályon belül a formaképzésben úgyszólván teljes egyformaság uralkodik, s legfeljebb a hangsúly helyében mutatkoznak különbségek, addig a nem produktív igék apró 233