Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

a másik pedig különböző. Pl. a piszaty, igraty, kricsáty igék főnévi igenév töve egyforma képzésű: gyök (pisz-, igr-, krics-) + -a- szuffixum + -ty, jelen idő tövük azonban különböző: pis — ut, igra-j-ut (I. igeragozás), krics-at (II. ragozás). Ezek az igék természetesen nem tartozhatnak egy igeosztályba. Mint fentebb láttuk, nem sikerült kielégítő megoldást találniuk sem azoknak a nyelvtaníróknak, akik a főnévi igenév alapján próbálták rendszerbe foglalni az orosz igéket, sem azoknak, akik a jelen idő töve, sem pedig azoknak, akik a jelen (egyszerű jövő) idő ragozása alapján kísérelték meg az osztályozást. Minthogy az orosz ige alakjainak képzésében kb. egyforma súllyal vesz részt mind a két tő, az osztályozási alapban is egyforma súllyal kell szerepelnie mind a kettőnek. A III. fejezetben már kimutattuk, hogy az orosz ige jelen idő tövét legbiztosabban a jelen (egyszerű jövő) idő többes szám harmadik személyéből, a másikat pedig a főnévi igenévből (kivételes esetekben a múlt idő hímnemű alakjából kapjuk meg). A III. fejezetben elmondottakhoz itt még csak annyit fűzünk hozzá, hogy az igék osztályozásánál annál is inkább a jelen (egyszerű jövő) idő többes szám harmadik személyére kell támaszkodnunk, mert ez az alak nemcsak a jelen idő tövet mutatja meg, hanem meghatározza azt is, hogy a kérdéses ige melyik ragozási csoporthoz tartozik (pahaty — pasut, szlisaty — szlisat). Az ige két töve akkor szerepel egyforma súllyal az igék osztályozásában, ha az osztályozás alapjául a két tő kölcsönös viszonyát teszszük meg, vagyis azokat az igéket soroljuk egy osztályba, amelyeknek két töve közt azonos kölcsönös viszony áll fenn. Pl. a davaty és -sztavaty igék egy osztályba sorolhatók, mert töveik kölcsönös viszonya azonos, ti. a davaty ige főnévi igenév töve -va- szuffixumos származéktő; jelen idő töve pedig (da-j-ut) -j- szuffixumos származéktő; a -sztavaty ige főnévi igenév töve hasonlóképpen -va- szuffixumos származéktő, jelen idő töve pedig (-szta-j-ut) -j- szuffixumos származéktő, s mint a jelen idő tő meghatározója (da-j-ut, -szta-j-ut) mutatja, mindkét ige az első ragozáshoz tartozik. De már nem sorolható ugyanebbe az osztályba pl. a rabotaty ige, mert ennél a két tő kölcsönös viszonya más: rabot-a-ty, rabot-a-j-ut, vagyis a két tő kölcsönös viszonyának képlete a rabotaty igénél: -a- / -a- + -j-, míg az előbbi két igénél ez volt: -va- / -j-. Az ige két tövének kölcsönös viszonyát azok, a tövek végén álló szuffixumok határozzák meg, amelyekhez az igének formaképző szuffixumai járulnak. A két tő kölcsönös viszonyának főbb típusai: 1. az egyik tő végén van szuffixum, a másik tő végén nincs, pl. szósz-a-ty, szosz-ut; zsi-ty, zsi-v-ut; du-ty, du-j-ut 2. mindkét tő végén van, de más-más szuffixum, pl. organyiz-ova-ty, organyiz-uj-ut 3. mindkét tő végén más-más szuffixum van, de az egyiknek a végén még egy olyan is, amelynek a másik tő végén nincs megfelelője, pl. mi-ty, mo-j-ut; zsivopisz-a-ty, zsivopisz-u-j-ut 232