Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

d) A múlt idejű szenvedő melléknévi igenevek hangsúlya elég változatos. A -nnij képzősök közül a tőhangsúlyos -aty (-jaty) végűek követik a főnévi igenév hangsúlyát, míg a véghangsúlyos -aty (-jaty) végű igék a múlt idejű szenvedő melléknévi igenevükben hangsúlyukat egy szótaggal a szó eleje felé vonják: szgyélaty megcsinálni — szgyélannij poszéjaty elvetni — poszéjannij procsitáty elolvasni — procsítannij razigráty eljátszani — razígrannij Az -ennij képzősök közül a főhangsúlyos -ity végűek megtartják hangsúlyukat azon a szótagon, amelyen a főnévi igenévben volt, a jelen időben változó hangsúlyú -ity végűek pedig egy szótaggal a szó eleje felé vonják: posztrójity felépíteni — posztrójennij szkoszíty lekaszálni — szkósennij A főnévi igenévben -cs vagy -tyi-re végződő igék múlt idejű szenvedő melléknévi igenevében a képzőn van a hangsúly (-jonnij): szberécs megőrizni — szberezsónnij obresztyí megszerezni — obretyónnij Csak razgrízty szétrágni és podsztrícs megnyírni követik a főnévi igenév hangsúlyát: razgrízennij, podsztrízsennij. Egyes -ennij képzős múlt idejű szenvedő melléknévi igeneveknél a hangsúlyváltozás a jelentés megkülönböztető eszköze: vencsáty : véncsannij házassággal egyesített, vencsánnij koszorúval díszített. A -tij képzős melléknévi igenevek hangsúlya függ a főnévi igenév végződésétől és hangsúlyától. Az -erety, -oroty, -oloty, valamint a véghangsúlyos -nuty végű igék hangsúlya a múlt idejű szenvedő melléknévi igenévben egy szótaggal a szó eleje felé tolódik át, míg a többi -tij képzős múlt idejű szenvedő melléknévi igenév a múlt idő hímnemű alakjának hangsúlyát követi: zakolóty leszúrni — zakólotij peremolóty újraőrölni — peremólotij zamknúty bezárni — zÁmknutij prinyáty fogadni — prínyal — prínyatij nacsáty elkezdeni — nácsal — vÁcsatij e) Az -a képzős határozói igenév hangsúlya az állandó hangsúlyú igéknél követi a jelen idő többes szám 3. személyének hangsúlyát, a változó hangsúlyú igék közül a II. ragozáshoz tartozóké a képzőn van, míg az I. ragozáshoz tartozóké a tövön, s csak ritkán a képzőn: csitáty olvasni — csitájut — csitája ljubíty szeretni — Ijúbjat — ljubljá kolebáty ingatni — kolébljut — koléblja iszkáty keresni — íscsut — iscsá f) A -vsi, -si képzős határozói igenevek hangsúlya megegyezik a főnévi igenév hangsúlyával: igráty játszani — igrávsi. 218