Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Hogyan tanítsuk Gorkij „Ének a sólyomról" című költeményét?

Gorkij irodalmi műveiben. Bátor, erős emberekre volt ekkor szükség, akik keresik az igazságot, szomjúhozzák a harcot és gyűlölnek mindenféle rabságot és elnyomást. A költemény sólyomjában — mint látni fogjuk — éppen az ilyen emberek, harcosok tulajdonságai nyilvánultak meg. Az író nem mondhatta el gondolatait nyíltan a cenzúra miatt. Éppen azért, mivel az akkori rendőruralom gúzsba kötött minden szabadságot, Gorkij szívesen használja fel a keretes szerkesztés lehetőségeit, amelyet egyébként is nagyon kedvelt. Talán nem lesz érdektelen, ha kissé közelebbről megismerkedünk a szerkesztésnek ezzel a fajával. Hol találkozunk először e szerkesztési móddal és mi indokolja? A keretes elbeszélés elsősorban Keleten dívott. India volt az őshazája, virágkorát a középkorban élte, de megtalálhatjuk a modern irodadalmakban is. (Pancsatantra, Ezeregy éjszaka, Boccaccio Decameronja stb.) A keretes szerkesztésnél két elemet különböztetünk meg: a) a keretet és b) a voltaképpeni mondanivalót. Majd minden műfajnál előfordulhat. Elbeszélésnél, mesénél, sőt lírai költeménynél is. Hosszabb lélegzetű műveknél persze ez a keret sokszor maga is egy önálló kezdő és befejező elbeszélés, mese vagy vers. Rövidebb daraboknál azonban mindössze pár sornyi vagy egy-két szakasznyi. Az ember természeténél fogva szereti azt, ami kerek, befejezett. A befejezettség, — különösen művészi síkon, belső lelki kielégüléssel jár. Az Ének a sólyomról egy természeti leírással kezdődik, a tenger nyugalma árad felénk az elején, és a végén ugyancsak a tengernél kötünk ki, a közben lefolyt drámai esemény izgalmát, a sólyom halálát a tenger megbékítő lágysága enyhíti. A keret tehát mintegy rámába foglalta az elbeszélést, a kiindulópontját viszonttaláljuk a végén, vagyis a vég odatér vissza, ahonnan kiindult a kezdet. A keret pályája tehát legjobban egy körhöz hasonlítható, és nem is véletlen az, hogy a körvonalat érezzük a legteljesebbnek, mert egy teljes egészet, befejezettséget, zártságot tartalmaz. Ez a magyarázata annak, hogy a körvonalnak a misztikában is fontos jelentősége van. Petőfi is gyakran használja, még lírai költeményeiben is a keretet. „Az alföld" című költeményében pl. az első két versszakban érzelmileg viszonyul a tájhoz, csak azután kezd leírásába. A leírás után a záró versszakban megint ennek az érzelmi viszonyulásnak a hangját üti meg. („Szép vagy, Alföld, legalább nekem szép!. . .) így maga a leírás szinte berámázódott a hangulatkeltő kezdő és végződő szakaszok közé. Gorkij részére a keret kiválóan alkalmas arra, hogy azt forradalmi tartalommal telítse. A forradalmi tartalom kidomborításához igénybe vesz még egy másik művészi eszközt is: az ellentétes képek használatát. Az ellentétek ereje végigvonul az egész költeményen. Amint láttuk már az előbbi órán, az elbeszélés kerete két ellentétes világot rejt magában. Az egyik világot Ragim, az öreg krimi pásztor, a másikat az író, Gorkij világa képviseli. Emlékezzünk csak vissza, amint ott ülnek: író és pásztor a tenger partján, a kaukázusi hegyek fenséges sziluett174