Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

riumi technikához- Nyilvánvaló, hogy az ilyen hallgató „távolabbról" indul, mint pl. az. aki a főiskola, egyetem előtt 12 évig a padban ült és iskolai dolgckkal foglalkozott. A félévi munka és fejlődés elbírálásánál erre is tekintettel kell lenni, értékelni kell azokat a nehézségeket, amelyeket ezeknek a hallgatóknak le kell győzniök. Végül a minősítésnek még egy, már kipróbált és jól bevált módszerét említjük meg. A hallgatókat havonta tájékoztatjuk munkájuk eredményéről, vagyis arról, hogy a kérdéses gyakorlatból „hányasra állnak". Ezt a gyakorlatvezető a hónap első gyakorlatán közli velük, akkor, amikor a csoporthoz amúgy is odamegy tanácsadás, vagy ellenőrzés végett. Ilyenkor megmagyarázza, értékeli pár szóval az elmúlt havi munkát, rámutat arra, hol van jó irányú fejlődés a hallgatónál, hol nincs, vagy mire fordítson nagyobb gondot. Tapasztalataink szerint általában jó hatású, ha a hallgatók folyamatosan tudják munkájuk mindenkori értékelését, s azt, hogy milyen téren és milyen mértékben kell erősíteniök az iramot. A gyakorlatok a dialektikus materialista nevelés szolgálatában. Egész nevelésünk központi feladata a dialektikus materialista világnézet kialakítása. Különösen lényeges kérdés ez az egyetemeken és főiskolákon, hiszen innen kerül majd ki országunk új értelmisége, vezető kádereink tekintélyes százaléka. A laboratóriumi gyakorlatok ennek a nevelésnek korlátlan lehetősegeit rejtik magukban. A hallgatók az anyaggal dolgoznak, tapasztalják tulajdonságait, mérik változásait. Olyan jelenségekre is bukkannak, amelyek váratlanok, meglepőek, s rájönnek, hogy ezeknek is reális, az anyagból eredő okuk van. Saját maguknak igazolják kísérletükkel, méréseikkel, hogy a világ megismerhető, s i. t. Mindezen tények ellenére is nem szabad a gyakorlatoknak ezt a nagyon lényeges nevelő erejét szabadon engedni, hogy „ösztönösen" hasson. Tudatosan kell rávezetni a gyakorlatvezetőnek a hallgatókat, hogy: minden tapasztalatuk az anyagi világból ered, minden kapott eredmény az anyagnak egy-egy új. általuk még nem, vagy csak kevéssé ismert tulajdonságát mutatja, minden természeti folyamat változás, amely az anyag tulajdonságaival van összekapcsolva, minden jelenségnek van oka. A jelenségek sorozatában beálló változás, azaz egy „ok" változása azzal jár, hogy megváltozik az „okozat" is, vagyis más eredmény adódik. Nincs önmagában álló, elszigetelt jelenség, minden jelenség ezernyi szállal kapcsolódik sok másikhoz. A természet törvényei nem változnak gusztusunk, akaratunk sze152