Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: Csehszlovákiai jegyzetek a fizika szakos tanárképzésről
dagógiai institutok négyévesek lesznek. A négy évből az első két évet közösen végzi minden hallgató. Az első két év elvégzése során főleg pedagógiai, filozófiai és anyanyelvi tárgyakat tanulnak. A második év után bifurkál az intézmény, és pedig azok, akik az iskola első fokozatába készülnek tanítóknak, még egy esztendőt járnak a pedagógiai institutban, vagyis összesen három évig tanulnak ott. Azok pedig, akik a második fokozatban fognak tanítani, még két esztendőt végeznek. Ennek a két esztendőnek során szaktárgyi képzést kapnak. Az eddig meglévő tervek szerint háromszakos képzést nyernek. A háromszakos képzés során a következő kombinációk vannak tervbe véve: Cseh nyelv, történelem, művészeti nevelés. Cseh nyelv, történelem, zene. Cseh nyelv, művészeti nevelés, állampolgári ismeretek. Orosz, testnevelés, állampolgári ismeretek. Orosz, földrajz, zene. Matematika, fizika, műhelymunka. Matematika, földrajz, műhelymunka. Matematika, művészet, ábrázoló geometria. Biológia, vegytan, mezőgazdasági gyakorlat. Biológia, testnevelés, mezőgazdasági gyakorlat. Fizika, kémia, műhelygyakorlat. Amint látjuk, tizenhárom hármas szak lesz, amelyek nehézség szempontjából meglehetősen egyenetlenek. Ezért a csehszlovák kartársak nem is tartják egészen helyesnek ezt a szakcsoportosítást. Sőt véleményük szerint a második fokra való tanárképzésnek ez a módja nem lesz megfelelő, mert ezt a három szakot lényegében három fél év alatt kell hogy elvégezzék, mivel a pedagógiai institut két felső évének negyedik, azaz utolsó fél évében már az iskolai hospitálás és a tanítási gyakorlat fogja elvenni az időt. Részletesebb tervekről egyelőre nem tudtak tájékoztatni, még ez nem volt eléggé kidolgozott állapotban. A pozsonyi pedagógiai institut az előzetes tervek szerint ketté válik, és lesz egy magyar és egy szlovák különálló intézmény, de ennek a vitája ottlétem alkalmával nem fejeződött be. A továbbiakban szeretnék egynéhány szóval beszámolni a tanárképző munka egyes jellemző vonásairól, úgy, ahogyan még az elmúlt tanév folyamán is folyt a pedagógiai főiskolákon. Beszámolóm ez a néhány sora nem tart igényt a teljességre, sőt a rendszerességre sem, csupán egynéhány olyan dolgot említek meg, amelyet érdekesnek és a mi számunkra is elgondolkoztatónak találok. Elsősorban meg akarom említeni, hogy a főiskolák felszerelése meglehetősen különböző. A négyéves pedagógiai főiskoláké, legalább is azoké, amelyeket láttam, igen jó. Rendkívül komoly csehszlovák, magyar és német gyártmányú műszereik vannak, és némelyik intézet igen magas színvonalú tudományos munkára is fel van szerelve. Érdeklődésemre a csehszlovák kartársak Prágában is, és másutt is szinte egyhangúlag mondották, hogy pénz szinte tetszés szerinti mennyiségben áll rendelkezésükre, felszerelésük rohamos gyarapításának tulajdonképpen csak az az akadálya, hogy műszergyártó üzemeik nem tudják a kellő iramot tartani, vagyis nincs elég kapacitásuk, hogy egyszerre egyetemeket, főiskolákat, tudományos intézményeket és egyéb ipari intézményeket elegendő gyorsasággal tudjanak ellátni műszerekkel. Mint érdekességet megemlítem a fizika tanszék előadó termét. Elte7* 99