Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: Csehszlovákiai jegyzetek a fizika szakos tanárképzésről

kinlve attól, hogy tágas, világos és igen kellemes terem, házi gyártmányképpen a tanári asztal nagyon érdekesen van megszerkesztve. A tanár előadás közben ülhet, az előtte lévő asztalon van egy kb. 18x24 cm, vagy 24x30 cm nagyságú üveglap. Erre az üveglapra írja előadás közben tussal a képleteket, rajzolja a rajzokat. Ezek egy megfelelő vetítő szerkezet segítségével azonnal rávetítődnek a tanár mögött a fejénél magasabb szintre felfüggesztett vetítővászonra és besötétítés nélkül is kiválóan látszik az írás és a rajz. Nem kell tehát hátrafordulnia, vagy pedig a poros krétával vesződnie. Az üveglapról az írást le is lehet törülni, de ki is lehet cserélni, úgy, hogy ha szükséges, egy mozdulattal visszailleszti a régi üveglapot a helyére, és hivatkozhat az előbbi rajzra vagy felírt egyéb dologra. A Prágai Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszék vezetője geometriai, optikai kérdésekkel foglalkozik, az utóbbi időben azonban felsőbb hatóságaiktól azt a feladatot kapták, hogy a tanszéken elsősorban a fizika módszertani kérdéseivel foglalkozzanak, mert ezt tekintik a számukra fontosabb problémának. így az utóbbi időben az egész tanszék erre a kérdésre állt rá. Nagyon sok jó elgondolásuk, szépen elkészített demonstrációs és mérésre is alkalmas demonstratív fizikai eszközük van. Ezeket ők maguk tervezték és gyártották, de némelyiket már a csehszlovák tanszeripar is gyártja, és ellátja vele az alsóbbfokú iskolákat. Néhány nagyon ügyes kísérletet is mutattak be, amely a kísérleti eszközzel együtt saját konstrukciójuk. A hallgatók harmad- és negyedéves korukban egy-egy úgynevezett évfolyam-dolgozatot írnak. A harmadéves évfolyam-dolgozat kb. 20 oldal terjedelmű, és az irodalom alapján a fizikának valamilyen kisebb területével foglalkozik. A negyedéves évfolyam-dolgozat nagyobb, 60—100 oldal terjedelmű, rendszerint mérésen alapuló szakdolgozat, ahol a mérést szolgáló eszközt is, amennyiben az nem áll rendelkezésére, a hallgatónak magának kell megterveznie. Természetesen ebben a tanszék is segítségére van. Az így megtervezett eszközt a tanszék műhelye elkészíti a hallgató közreműködésével. Minél egyszerűbb az eszköz, annál nagyobb részét készíti maga a hallgató, csak a komplikáltabb eszközöket készíti teljes egészében a műhely műszerésze. A műszerrel a hallgató elvégzi a szakdolgozata alapjául szolgáló szükséges méréseket, az eszköz pedig a továbbiakban a tanszék felszerelési állományát gazdagítja. A fizikai tanszéknek külön módszertani kabinetje van, ez is több helyiségből áll. Itt folyik a középiskolai tanári pályára készülők demonstrációs kísérletekre való előkészítése, vagyis az, amit nálunk úgy hívnak, hogy „bevezetés az előadási kísérletezésbe". Itt tehát kizárólag iskolai kísérletekkel és mérésekkel foglalkoznak, ezt gyakorolják a hallgatók. A gyakorlati képzés náluk is hasonlít a nálunk folyó gyakorlati képzéshez, tehát hallgatóik eleinte hospitálnak, később pedig tanítanak az iskolákban. A különbség az, hogy azalatt a két-három hét alatt, amíg a hallgatók a gyakorló-iskolákban, vagy általában a kinti iskolákban tanítanak, a főiskolán szünetel az előadás, tehát teljes egészében a gyakorlati tanításnak szentelheti a figyelmét minden hallgatójuk. A tanítás mennyiségére vonatkozólag úgy áll a helyzet, hogy tantárgyanként általában öt óra tanítás jut egy-egy hallgatóra. Hogy a jövőben hogyan 100