Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz nyelv eszközei a kauzatív igei kapcsolatok kifejezésére

öltözteti a gyereket, hahasmal dolek — ég a villany, ani madlik et hahasmaf — égetem a villanyt, ani roe et hatamima — látom a képet, ani таге et hatamuna lajeled — mutatom a képet a gyereknek. A sémi nyelvekben a műveltetés kifejezése morfologizálódott, vagyis ott külön igefajta (залог) áll a műveltetés rendelkezésére. (A héberben pl. a hifii — Ь^ЬП). V. A mai magyar nyelv műveltető igéi azt fejezik ki, hogy a mondat alanya nem maga végzi a cselekvést, hanem mással végezteti. Nem maga vásárol, hanem mással vásárol

/а/ cipőt, nem beszél, hanem beszél-e/. Az első példamondat esetében az alany cselekvősége nem hat közvetlenül a cipőre, hanem csupán valaki másnak a közvetítésével. Az okozás, a cselekvés tehát közvetett. Az ilyen közvetett cselekvést kifejező mondatokban rendszerint megfigyelhető a már említett három mozzanat : A : a cselekvés megindítója, okozója, В: a cselekvés igazi, tényleges végrehajtója és végül С : amelyre a cselekvés kihat. Mint ismeretes, mindezt a magyar nyelv a következő képzők segítségéve] tudja kifejezni : -at, -et, -tat, -tet. Az egytagú igék képzője rendszerint -at, -et; pl. varrni — varrat, ad — adat, kér — kéret, főz — főzet. Azonban néhány olyan egytagú ige képzője, amelyben a -t előtt rövid magánhangzó van, -tat, -tet. Pl. üt — üttet, fut — futtat. Ugyancsak -tat, -tet a képző néhány egytagú ige mellett, amelyek egy (bármilyen) mássalhangzóra végződnek : altat, nyugtat, koptat, léptet stb. A többtagú igék legnagyobb részének képzője -tat, -tet: dolgoztat, másoltat, terveztet, beszéltet. Amennyiben az ige töve -t-re végződik, ennek két változata lehet : a) Ha az ige töve magánhangzó-ft, akkor a képző -tat, -tet (még az egytagú igéknél is) : nevet—nevettet, épít —építtet, köt—köttet, vet —vettet; b) Ha az ige töve mássalhangzó-f-t, akkor a képző: -at, -et, pl.: tart —tartat, választ—választat, fest —festet, bont—bontat. Az -sz hanggal bővülő v-tövű igék képzője -tat, -tet: inni — is-ik — itat, tenni —tesz—tetet. Ma csak tárgyas igékből képezhetők a műveltető igék, van azonban néhány eset, amikor tárgyatlan és visszaható igékből is képezhetők, pl. eszébe jut — eszébe juttat, mosdani — mosdatni. Különben a műveltető igék egyaránt felvehetik mind az alanyi, mind a tárgyas igeragozás ragjait : a beteggel orvosságot itato/c; nyári ruhámat kitisztíttatom. [24J A magyar műveltető igékkel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogyan fordíthatók ma ezek oroszra. Ha erre a kérdésre megtaláljuk a választ, akkor már azt a kérdést is tisztáztuk egyúttal, hogy milyen eszközök állnak az orosz nyelv rendelkezésére a műveltető igék fordítására, vagy éppen arra is vethetünk egy pillantást, hogyan fordítsuk magyárra azokat az orosz mondatokat, amelyek jelentéstanilag a magyar műveltetésnek megfelelő tartalmat hordoznak magukban. Amint már az eddigiek folyamán is leszögeztük, az oroszban nincsen külön műveltető ige (ezt a grammatikai kategóriát az orosz nyelvtanok nem ismerik), és nincsen — ma már — külön műveltető képzője 86