Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

IV. Miscellanea - Pataki László: Kortársi megemlékezés Adyról. II.: Vincze Géza visszaemlékezése

Ady és felesége kézírása, Ady levele Csúcsán kelt 1916-ban Itt, az Ady-rajongásokkal átfűlt, örökké emlékezetes egyetemi városban látom először szemtől-szembe Adyt, mikor 1909 június végén p.s július elején Lukács Hugó szanatóriumában üdült. . . Jékely (Áprily) Lajos és Parádi Jenő társaságában ülünk előre lefoglalt asztal mellett a »N e w-Y o r k« kávéházban, mikor Ady bejő kíséretével . . . Sötét, csigás haja homlokára hull . . ., nagy, sötét szeme sokáig pihen rajtunk, éppen rajtunk . . . Aztán társaságával beszélget... S mi nem megyünk oda ... A nagy tisztelet miatt maradunk a lelkesedésnél . . . Mikor Adynak később elmondottam esetünket, — szívből nevetett rajta. . . . Mikor 1914 júniusában szülőfalumban, Kalotaszentkirályt Ady Csinszkát eljegyezte s ezt öcsém, Vincze Imre, ki kalotaszentkirályi útjain kísérőjéül szegődött a költőnek, — az eljegyzés ma élő két tanújának egyike — megírta nekem Fogarasra, ahol akkor éltem, levelet írtam a költőnek, amelyre melegen válaszolt, sorait azzal végezve: »Szeretnélek megismerni, remélem ad az idő, a sors hamarosan módot rá.« 649-