Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

ben az energiaforrásokhoz is. A költséges szállításokat így meg lehet takarítani. A profitéhes tőkés ipar e szempont túlzott érvényesítésével a legkedvezőbb lehetőségek kiaknázására törekszik, a többit elhanya­golja. A szocialista ipar minden természeti forrást igyekszik haszno­sítani. Ennek ellenére a természeti kincsek változatos és egyenlőtlen előfordulása, vagy különböző forgalmi fekvése miatt egyes iparvidékek a szocialista rendszerben is előbb, mások később és különböző mérték­ben, valamint különböző földrajzi helyen alakulnak ki. Ezzel együtt a népesedési folyamatokban is hasonló különbség áll be. A régi Orosz­országban keletkezett három nagy iparvidék (Moszkva környéke, Do­nyec-medence, Ural) után a szocialista Szovjetunióban Karaganda kör­nyéke, a Kuznyecki-medence és Távolkelet (Komszomolszk) csatlako­zott az ipari létesítmények gazdag sorához. A Kuznyecki-medence népesedése és ipari fejlődése a többi, nem kevésbé gazdag szibériai szénmedencét bizonyára jobb forgalmi helyzete, az Urallal való össze­köttetése révén előzte meg. Az európai területeken az említett régi iparvidékek ugranak ki 100/km 2-nél jóval nagyobb sűrűségükkel. Hoz­zájuk csatlakozik Leningrád kissé szűkebb területe. A moszkvai körzet népességét hajdanában a védhető helyzet és a kereskedelem, ma az ipar, valamint a központi forgalmi helyzet, a Donyecét és Leningrádét a ten­geri forgalom is támogatja. (Leningrád: »Európára néző ablak«). A for­galom mindig kifejezi az ipari területek távolra ható kapcsolatait. Az ipari körzet s annak városi központja nem csupán helyi földrajzi ener­giákból él. Az iparnak bizonyos anyagokat importálni, kész terméket exportálni 13. ábra. Az előbbivel azonos terület település-sűrűsége az Alföld déli részén. Kevésszámú, de népes község, város. A tele­pülések domborzathoz való kötöttsége megszűnik, sokkal in­kább a talaj minősége és a hajdani árvizes terület játszik sze­repet. A kisebb települések hiánya, a nagyhatárú városok kialakulása történelmi okokkal magyarázható. 627-

Next

/
Oldalképek
Tartalom