Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

kell. Nem egyszer a nyersanyag, vagy az energiaforrás vonzza a tőkét és a munkás népet. Máskor a forgalmi út jelentősége domborodik ki. Budapest hajdani malomiparát ez utóbbi virágoztotta fel. A Rajna mentének négy sűrűsödési góca [25] (Hollandia, Ruhr-vidék, Rajna-árok és Svájc) nem kizárólag a bő nyersanyagon és energiaforrásokon nyugszik, hanem a tenger kapuit kinyitó jó víziúton is, amely világméretű összeköttetéseket teremtett az ipar számára. Európában az iparvidékek gazdag sorozata húzódik át Közép-Angliából a gyérebb francia ipari hálózaton át a Meuse völgyébe, onnan Aachen közvetítésével átcsap a Rajna mellé (Ruhr-vidék), majd a Középhegység északi lábainál Sziléziáig és a Lengyel-középhegységig terjed. Ezzel az övezettel egybeesik Európa fő népsúrűségi tengelye. E sűrű népességű tengely kialakulásában az alacsony dombvidék településre alkalmas lankái, a hajlatokat elsimító jégkorszaki löszlepel, a hegylábi tájak jó forgalmi fekvése, a váriszkuszi rögök és a fiatalabb süllyedések öbleinek ércben, sóban, szénben való gazdagsága is szerepet játszott. Mégis, valamennyinél fontosabb volt az ipar telepítő ereje. Erre mutat az övezet város-sűrűsége is. Tovább haladva innen keletre, a Szovjetunióban hatalmasan kibontakozott szocialista iparnak lehetünk szemtanúi. A kémények erdeje, a nagyolvasztók tornya, az acélés gépgyárak fénye uralja ezeket a körzeteket; ugyanakkor egy messze keletre húzódó óriási új városövezet kialakulását jelzi. Európa sűrűn lakott atlanti partvidékével Amerika népes oldala fordul szembe. Minden emberi csoportosulásban, — itt is — a sokféle és különböző módon ható történelmi, társadalmi, gazdasági és földrajzi tényezők egyéni csoportosulásával állunk szemben. Amerika népesedésének is hű segítője volt a technika. A legelső gyárak a »Fall line« (zuhatagvonal) mellé telepedtek, a Piedmont peremére. A szövőgépeket víz hajtotta. A korszerű nagyipar a szén és a kőolaj felhasználásával együtt Pennsylvániában, az Appalachok peremvidékén és a legjobban lüktető »vásárvonalon«, az atlanti kikötőkben született meg. Amerikának ez a keleti oldala volt az egyik leggazdagabb érc- és szén vidék, itt vannak a jobb kikötők, a kivándorlók számára ez volt a »legközelebb«, itt torpant meg az új hazát kereső emberek hulláma. Az európai számára az éghajat is jobban megfelelt, mint az erősen kontinentális belső medencében. Mindezek a népsűrűség nagy asszimetriájára, keleten milliós városok kialakulására vezettek. Hasonló törvényszerűség tükröződik Kanada egyenlőtlen benépesülésében is. A népsűrűségi térkép sötét foltjai a keleti iparos területet fedik. A szén hiányát itt a hatalmas vízierőkészlet pótolja, amely az import nyersanyagra támaszkodó alumíniumipar meghonosítását is lehetővé tette. A városok vízmenti települése a folyók és a tavak forgalmi jelentőségét bizonyítja. Kezdetben a hód vadászata vonzotta a betelepülőket. A víziút jelntősége ma a nyersanyagszállításban emelkedik ki (gabona, szén, vas,, fa). Többször említettük a forgalmi helyzet fontosságát. A piachelyzet sem állandó, a néptömörülésre gyakorolt hatása is változik. Szerepét a folyómenti, vagy a folyókapukba húzódó településekben éppen úgy 636-