Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

részén 2—4 acre legelő elég egy-egy tehén eltartásához. De már a High Plains-en, valamint a Felső-Missouri vidékétől Texas délkeleti sarkáig 15—25 acre, a legszárazabb Északon pedig 75 acre területet igényel egyetlen állat táplálása. A külterjesség fokából nem nehéz következtetni a népesedési állapotokra. Éppen olyan könnyű megkeresni a bennük működő természeti alapokat. Ügy hisszük, a száraz legelők pásztora a világ egyik legmagányosabb embere. Máshol nem a szárazság, hanem a hideg a népsűrűsödés akadálya. Kanada északi része majdnem teljesen lakatlan. Lakosságának 70 %-a a déli és délkeleti határvidéken él, 150 km-nél alig szélesebb sávban. Pedig az északi partvidék innen még 3000 km-re van! A lakosság nem a tundrák kietlenségét, vagy a tajgák csendjét keresi, hanem Quebec és Ontario államokat, ahol a jobb éghajlat kihasználásával jó mezőgazdaságot teremtett. Ehhez társul itt az ipar a vízi utak és a vízierők felhasználásával. A Szovjetunió elég részletes népsűrűségi térképén [17] igen feltűnik az ukrajnai feketeföldek 50—100/km

2-es népsűrűsége, 100-as értéken felüli zárványokkal. Ez a sűrűbb »-ék« egészen az Uraiig tör előre. Vegyük számításba, hogy a Déli-iparvidék és Moszkva körzete ezen a talaj- és népsűrűségi övön kívül esik, tehát itt nem az ipar a döntő a lakosság vonzásában. Döntő a jó termó'föld. Mellette a tajgák 8. ábra. Európa népsűrűségi térképe. A kontinens nagy iparvidékei sűrűn lakottak. A térképen az ukrajnai feketeföldek nagyobb népsűrűsége is jól kivehető. 629-