Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai
egész területe és a Turáni-alföld nagy része l/km 2-nél is kisebb sűrűséggel egészen elhalványodik. A síkságon a lakosság egyenletesen, a hegyvidéken egyenlőtlenül oszlik el. A néptelen hegygerincek között húzódó völgyek sűrűn lakottak, különböző okok miatt itt sokkal nagyobb lehet a tömörülés, mint a síkságon. A völgyek telepítő erejéről Svájc vagy Ausztria népsűrűségi térképe azonnal tájékoztat. Az ukrajnai »népsűrűségi tengely« bizonysága szerint a talaj minősége is számbavehető körülmény. Bruxelles környéke (Brabant), Anvers, Gent, valamint Liége vidéke — Flandria egyik nagyon sűrűn lakott területe — egészében egybeesik azzal az eocén medencefelszínnel, amelyet nyugaton Artois hátának krétája, délen az Ardennek triásza és karbonja övez, s amelyet a tenger mentén alluvium, északkeletről diluvium határol. Az eocén agyagon viszonylag jó termőföldek vannak, úgyannyira, hogy Vidal de la Blanche egyik térképén ezt a területet »bon pour céréal«-nak (jó a gabonának, búzának) van feltüntetve. Innen északnyugat és kelet felé gyengébb homokos talaj és kevésbé sűrűn lakott területek foglalnak helyet. A természeti földrajzi környezet megváltoztatása A természet és a társadalom nagy ellentmondásaiból törvényszerűen következik a környezet' spontán, vagy tervszerű átalakulása, illetőleg átalakítása. Ez a munka kettős célt szolgál: a) a természeti adottság összességét úgy módosítani, hogy annak értékei a termelésben minél teljesebb mértékben érvényesüljenek; b) a kedvezőtlen hatásokat elhárítani, az esetleg hiányzó termelési feltételeket mesterségesen pótolni. E feladatokat alkalmas növények telepítésével, jó művelési módszerekkel, talajjavítással, öntözéssel és más intézkedésekkel lehet megoldani. A munka folyamán megváltozik a táj képe, a természetes táj átalakul gazdasági területté, azaz »kultúrtájjá«. A földrajzi környezet átalakítására szolgáló berendezések sokszor drágák (pl. az öntözőművek építése), a kiadások megtérülését igen sokszor csak belterjes műveléssel érjük el. A többletmunkával biztosított nagyobb jövedelem, valamint a nagyobb munkásszükséglet a népsűrűség emeléséhez is hozzájárul. Az In d i a i Unió népessége az 1920. évi 250 millióról 1938-ig 397 millióra emelkedett. Az eredményben az ipar még nem szerepelhet döntő módon, a lakosság gyarapodásának egyik főoka tehát a fejlődő mezőgazdaságban keresendő. Az öntözött területek átlagos népsűrűsége Punjab-ban (Nyugat-Pakisztán) is meghaladja a 200-at négyzetkilométerenként. Az Indus alsóbb folyásán is száznál több [18]. A sűrűn lakott öntözött terület egészen élesen válik el a szinte egészen terméketlen és néptelen Thar-sivatagtól. Hasonlóan nagy az ellentét az esőben gazdag Hindusztáni-alföld és a kietlen, hűvös, száraz Tibeti-magasföld között. Tibetben a természeti viszonyok kedvezőtlen voltát még nem sikerült elhárítani, a társadalmi erők is csökkent értékűek voltak. Pedig a művelés színvonala, — és há az már gyökeret vert — a belterjesség foka, nagy mértékben a termelőerők fejlettségének a kérdése. A Szovjetunió egyes körzeteiben az utolsó har630-