Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse
illesztés, m tüzelés, 89 4 hajlítás 89 4 körülfűrészelés 89 4 A szavak értelmezése megtalálható a szótári részben, illetőleg a képanyag alá írt magyarázatokban. Füzér 89 4 nevű mérőeszközzel állapították meg az elkészült hordók űrtartalmát. Jellegzetes színfolt volt a Hegyalján a bodnárok mestertánca is: a bodnártánc. 89 5 Legteljesebb formában maradt meg az erdőbényei bodnárok táncváltozata. (A tánc leírására vö. Ethn. 1934:74.) A tánc forrásához, illetőleg hozzánk kerülésének útjához új adatként közlöm az Illustrierte Zeitung (1858. 105) egyik képét. Ez a folyóirat Der Schäfflertanz in München címmel a hegyaljai bodnártánchoz hasonló tánc rajzát is közli. A motívumoknak, a figurális elrendeződés részleteinek azonossága bizonyos, így a hegyaljai bodnártánc eredetének kérdését illetően az itt közölt rajz is forrásértékű adalék: A dézsmás szőlők szüreti kötelezettségei: a szókészlet A nem szabad, hanem a dézsmÁs szőlők 99 6 munkásainak külön kötelezettséget jelentett a szüreti időszakban a dézsma 89 7 beszolgáltatása. Ebben a keretben általában a régi hegyaljai vámok, adók, dézsmakötelezettségek stb. szókincsére vonatkozó adatainkat közöljük. A Hegyalján is fizetni kellett az ászokpénzt vagy gant,árpénzt m a dézsmálás után megmaradt bor megváltása címén. Ezt a termelő fizette a földesúrnak. Az ászokvámot 39 9 a nyereségre vett hordósborok után fizették, tehát a kereskedésre kivitt borok után. I. Rákóczi György gazdasági irataiban erre vonatkozólag olvashatjuk: 1663: ,,Az aszok pénz d. 2, mely pénz züretnek idejen, migh az dezmas Bennien kün vagion, neki jár, züret utan penigh az biro percipiallia" (vö. Makkai: 206). A bordézsmát 9!M) a földesúr dézsmaszedői 9 m szedték össze. Általában ötöddel 90 2 tartoztak, azaz a dézsmaháznál 90 3 minden ötödik cseber 90 4 illetőleg köböl 90 5 bor a földesúré. A bortizedet 90 6 külön helyen szedték, így például Mádon a hagyomány szerint a Cicvárban? 0 1 A dézsmás 9 9* szüretkor beállt a dézsmára, 9 m a dézsmáló borházba 911 0 és a dézsmaadó szőlő mívelőitől cseberváltságot 91 1 is szedett. Egy 1648-ból való adatunk szerint: Czebervaltsagot penigh mind vidéki s falubeliek megh adiak" (vö. Makkai: 281). — .,Az meny czeber bora megh marad dezmatol, fel garassal valtya megh'' (vö. Makkai: 289). A nem hegyaljai szőlőtulajdonosok fizették a fertont. 91 2 Ezt a szőlőhegyvámot 91 3 is a földesúr kapta. Emlegetik a hegyaljai oklevelek a girabort, 9 u a földesúr részére adni szokott bort is. I. Rákóczi György gazdasági irataiban is olvashatunk róla: „Girabort vesznek rajtok dezmanak idejen, mely annak előtte reghente az ispannak jart hegyvalthsagban" (1648: Tolcsva). Gyakran fordulnak elő a régi írásokban még a következő szavak: hegy váltság 91 5 hegyvám, 91 6 tizedpénz 91 1 Ez járt a földesúri szolgáltatással terhelt szőlők eladása után a földesúrnak. A törkölylátók 91 6 a törkölyszúrkálóval 9 W megszúrták a törkölyt is, hogy megvizsgálják, vajon jól nyomták-e ki, nem csepeg-e belőle még sok must. A szúr ott kád 92 0 kifejezést is itt kell megemlítenem. Az 1600-as évekből arra is van adatunk, hogy a dézsmáláskor a kádakat a csap helyén 30
