Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse
Der Schäfflertanz (Illustrierte Zeitung, 1858. 105) háromszor szokták szúrni, a hatodik abroncson felül való fúráson, s amit arról levettek, „az a Nagyságoké szokott lenni" (vö. Tokaj: Magy. Gazd. tört. Szemle. 7:404). Szóljunk itt még a prímáról, 92 1 illetőleg a kántorkocsmáról 02, 2 is. A negyedévig tartó szabad borárulást 92 3 nevezték meg ezek az elnevezések. A prímalátók, 9Z i a borbírók 92 5 ellenőrizték a príma alatt, a kántorkocsma alatt árult bor minőségét. Ui. nem volt szabad árulni a behozott, 9,21 6 tehát nem a Hegyalján termett bort, sem a zákány os 92 1 zavaros, 92 8 zagyvált 92 9 bort. Az 1759-es pataki helyrajz is emlegeti a primát, a kántorkocsmát (vö. Bakos: A pataki múlt hétköznapjai: 9.) A kántor szóval kapcsolatban vö. kántor < quattuor, < középkori latin: quantor szót. Az évet négy kántorra osztották. Erre vonatkoznak a következő kifejezések: kántor élés, kántorpénz, kántoros katona és köztük a kántorkocsma. SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta e szót: „Karitor, h. e. Három holnap . . A földesúr borkimérése volt az úrkocsmája. 93 0 A Hegyalján ui. a kocsma karácsonytól Szent Mihályig a földesúré volt. Különben a hegyaljaiak fizették a Szent Mihály adóját 93 a is. Erre vonatkozólag több adatunk is van, 1686-ból éppen egy tolcsvai keltezéssel ellátott jobbágylevélben. A tokaji bor szókincse A tokaji borok természetadta kiválóságukkal (édesség, szín, erő, illat és zamat) nyerték el elsősorban jó hírüket. A bor természetességére nagyon ügyelt a régi bortermelő. Ebben a tekintetben talán nagyon is 31
