Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse
beküldött adatok között olvasható néhány értékes sor az 1840-es évek kapásbáljainak és kapásfelvonulásainak Bacchus figurájáról is: „Bacchus lapos hordón keresztbetett lábbal ül, lumpenvagabund öltözetben, kezében csodálatos hosszú töklopót, 91 2 szőlőt s poharat tartván. Fejét fedő kis veres kokastollas csákója félre csapva, minden évben kapásbál alkalmával az utcán zene kíséretében kardos legények őrködése mellett meghordoztatik, előtte két fehérbe öltözött szűz leány szőlőtőkét, zöld hajtású venyigét, s néhány érett szőlő gerezdet visz." Ezt az adalékot a Hegyaljáról küldték be ERDÉLYI Jánosnak. A kapásfelvonulások alkalmával elmondott rigmussorozat utal néhány olyan vonatkozásra is, amelyből arra is következtethetünk, hogy a kapások céhszerű társulást is alakítottak. Emleget olyan vonatkozást is a rigmus, amely a régi céhrendszer szervezeti keretére is utal: Atyamestereket tartsunk, Ahová helberthez járunk, Ott jószívvel fogadnak minket. (Olaszliszkai változat) ERDÉLYI változata herberg-ről beszél. A herberg, herberk, Herbert vándorló mesterlegények szállása volt, legtöbbször a céh atyamesterének a háza. A hegyaljai kapások társulata volt a szőlőműves társaság, 81 3 illetőleg a kapáscéh, 81 4 a kapástársulatA gazdagabb polgárok a fáklyástársulat 8 1" 6 keretében szerveződtek. A hegyaljai bodnárok 81 7 alkották az iparostársulatot 81 8 A kapásbálban^ m éjfél előtt volt a fiú-osztó 82 0 Az osztótáncos 812 1 az osztótánc 82 2 dallamára szétosztotta a fiúkat a leányoknak. Éjfél után következett a leány-osztó 82 3 COMENIUS tankönyveinek pataki magyarítói (a pataki Janua-ban, 1652) nem véletlenül magyarították a chorgus-t osztó 82 4-nak. Osztót húzott a cigány a régi hegyaljai lakodalmakban is Az osztó hagyományozott dallama: l vers: 14" Hogy a hegyaljai szüret milyen nagy szerepet játszott a nép életében, jellemző adat erre vonatkozólag az is, hogy a pataki kollégium „szüreti szünete" 24 napig tartott (vö. Rozgonyi: Brevis svstematis sehol. Patakiens. Cospectus, 1818). Az is jellemző, hogy 1836-ig a pataki kollégium ifjúsága is rendszeresen megrendezte szüreti cécóját. A szénior volt a szőlősgazda, a diákok felöltötték a pásztor, a pásztorinas, a vincellér, a borkupec 82 5 öltözetét is. 26
