Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Molnár József: Heves és Külső-Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai (1849—1867)

ára elég magas, főleg a krimi háborúban és az utána következő években, tehát konjunkturális állapot volt.) Még ebben az időszakban is megtalálható a legelőbér fejében ledolgozó igasparaszt pl. gróf Károlyi György aldebrői uradalmában, ahol a legelő-elkülönzés még nem ment végbe és a megszűnt úrbéri szolgáltatások helyébe a legelők, de más földek használatáért is munkaszolgáltatással tartoztak a feles parasztok. Vagyis beadták a fele termést és mellette még pár napi munkával is szolgáltak. Az eddig elmondottak, vagyis a parasztság forradalmat követő kisajátításai (a tagosítással, legelő-elkülönözéssel); a feudális kizsákmányolás és annak növelése; a súlyos adók; földéhsége és nyomorúságos helyzete; munkanélkülisége; a 25—40 krajcáros napszámok, stb. mind arra késztették a parasztságot, hogy ellenálljon és felvegye a harcot elnyomóival szemben. A parasztság elkeseredésében az osztályharc legélesebb fegyvereihez nyúlt. Több alkalommal érkezett jelentés a megye különböző pontjairól, — főleg a gyöngyösi járásból —, hogy a parasztok erőszakkal akadályozták meg a mérnökök földméréseit. Többször katonai és csendőri segítségre volt szükség a falusi zendülések leverésére. »Még 1849 szeptemberében Heves megye kir. biztosa tett jelentést a parasztok önhatalmi lépéseiről a földesúri földek elfoglalásával kapcsolatban c katonai karhatalmat kért Visontára és Füzesgyarmatra.« [34], A parasztok szerte a megyében megtagadták a papi tartozások fizetését, sőt ismételt felszólításokra és fenyegetésekre sem voltak hajlandók fizetni, amiért is az egri főkáptalan helyettes helynöke, Kovács Mátyás prépost a császári és királyi főbiztoshoz fordult levélben orvoslásért. Kérvényében a következőket írta: »Méltóságos Császári Királyi Biztos Ur! Nagykegyességű Uram! A megyei lelkipásztorkodó papság majd kerületi gyűlésekből, majd egyesek által tett sűrű felterjesztésekben általánosan panaszkodik, miként a nép a törvényes érseki látogatások jegyzőkönyveiben kikötött és elfogadott tartozásait megadni, úgy szinte az illető munkálatokat megtenni vonakodik, sok helyen pedig azokat makacsul megtagadja, azon kérelmüknek pedig, mellyet a panaszkodó Lelki pásztorok illető szolgálataihoz tettek, vagy igen kevés, vagy legtöbbnyire semmi sikerre nem vezettek. Azért Méltóságodnak több ízben tapasztalt kegyességében és jogszeretetében bízván, most is mély tisztelettel kérem Méltóságodat, miszerint hatalmánál fogva az ügyben foganatos rendelés által intézkedni méltóztassék. A lelkipásztorkodó papság őszinte hálájával fogadózni Méltóságodnak a reménylett kegyességért, melyhez midőn a magamét csatolnám mély tisztelettel vagyok Méltóságodnak alázatos szolgája: Kovács Mátyás prépost, mint helyettes főkáptalani helynök. Eger október 17. 1849.« [35].. A prépost az ellenálló parasztsággal szemben Kapy Eduárd császári királyi főbiztostól »foganatos hatalmi intézkedést kért«. Nem törődtek a parasztság forradalom és háború utáni nyomorúságos helyzetével, csak az ő jólétük biztosítását tartották szemük előtt. 221