Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Friedrich Sándorné: A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az intervenciósok elleni harcban résztvett internacionalista emlékezései. (Munkás-folklór adalékok.)

Az adatszolgáltató Kiss Lajos 1892. augusztus 13-án született Kunmadarason. Nehéz anyagi körülmények között nevelkedett 12 testvérével együtt. Alig 13 éves korában már részesaratáson dolgozott, majd Budapestre került autószerelő tanulónak. Itt ismerkedett meg a szervezett munkások harcaival a Vasas Szakszervezet tagjaként. A mozgalom célját, igazi értelmét a cári önkényuralom alatt sínylődő orosz munkások, forradalmárok ismertették meg vele. így lett öntudatos munkássá, majd a munkásosztály, a nép ügyét szolgáló igaz harcossá. Amint az emlékezések mutatják, sok harcban vett részt és szép példáját adta a kommunista helytállásnak és elvhűségnek. Amikor hazakerült, Horthy csendőrei, rendőrei fizikailag akarták megsemmisíteni. Csendőri felügyelet alá vették és a vallatások alatt úgy összeverték, hogy 3—4 oldalbordája összetört, fogait kiverték, hallását teljesen elvesztette, de elveit nem adta fel. Bízott abban, hogy az Októberi Forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság hősi harcai és eredményei nálunk is meghozzák a dolgozó tömegek szabadságát. A felszabadulás óta tevékenyen vett részt a politikai és a társadalmi munkákban. Az 1956-os ellenforradalom idején tanúsított bátor kiállásáért a »Magyar Szabadság Érdemrend« ezüst fokozatát kapta. Kiss Lajos emlékezése »•Apám hétholdas kisparasztnak volt a fia, de eladósodott és én már 13 éves koromban az urasághoz jártam aratni. 2 köböl búzáért az első kaszás után szedtem a markot. Az uraság »kenyeréről« itt szereztem első tapasztalataimat. Rossz, kukacos szalonna, szűkös ellátás, — és az ezzel járó keserűség hamar megismerkedett velem. Kosztunk javulását némileg befolyásolta, hogy volt a gazdánknak egy lánya, akinek nagyon tetszett, ha énekeltem. Esténként, ha énekeltem, jobb kosztot kaptunk még a konyháról is leküldtek egy kis maradékot. Ügy, hogy az első kaszás mindig biztatott, hogy énekeljek, mert így jobban élünk. Édesapám paraszt volt, de nem akarta, hogy én is földműves legyek, Budapestre mentem hát autószerelőtanoncnak. 1910-ben szabadultam fel a Benz-féle vállalatnál. Idősebb munkatársaim bevittek a Vasas Szakszervezetbe. Nemsokára a Magyar Posta járműjavító műhelyébe kerültem mint szerelő, később mint gépkocsivezető. 1921 május 23-án Budapesten már részt vettem a tüntetésen, emiatt 4 napig le voltam tartóztatva. 1913-ban lettem katona. Hathónapos kiképzés után szakaszvezető lettem. Az első világháború kitörésekor először a szerb fronton, majd az orosz fronton harcoltam. 1915. tavaszán estem fogságba az egész szakaszommal együtt. Először Szibériába, Isimbe, majd Tyumenba, majd Tobolszkba kerültem. 1916 márciusáig itt voltam. Az ellátásunk nagyon rossz volt, enni alig kaptunk, de a táboron belüli régi laktanyai rendet akarták tőlünk megkövetelni. A tábor tagjai lázadoztak ez ellen, úgy, hogy 1916 tavaszán meg is szüntették a regulát. 1916-ban Murmanszkba mentünk vasútépítéshez. Mi 400-an a kavicsbányánál dolgoztunk. Kozákőrségünk volt, akik nagyon rosszul bántak velünk. 198