Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

szocialista került. így a terv csak felemásan valósult meg: a vezetésben lényeges változás nem történt (nem is történhetett, mert elnökjelöltet nem állítottak). Ugyanakkor azonban keresztül vitték, hogy az SZDP a továbbiakban nagyobb számmal vett részt a N. T. ülésén, mint a többi pártok [35]. A N. T. ezen ülése után azonban a baloldal taktikát változtatott: azt a célt tűzte ki, hogy a N. T.-ot bojkottálja és a Munkástanács megerősítésére helyezi a fősúlyt. Endrész József a N. T. december 21-i ülésén bejelentette, hogy ő és elvtársai a N. T.-ot csak addig támogatják, ameddig a párt elveivel azt össze tudják egyeztetni; ez a támogatás azonban azt is jelenti, hogy pártja és a Munkástanács ,,a teljes ellenőrzési és felülbírálási jogot" fenntartja magának. Egyben a baloldal nevében azonban követelte, hogy Bozsikot és Somogyit távolítsák el a N. T. éléről. Amikor egyes szónokok (például Mintzér helyettes kormánybiztos) a hazafias érzésre apellálva beszéltek, ,,nekünk nincsen hazánk" kiáltásoktól hangzott az ülésterem. Ugyanekkor jelentette be Endrész József, hogy az SZDP kilép a N. T. tisztikarából. Ezután a N. T. ülései teljesen ellaposodtak, januárban már „a teljes részvétlenség" mutatkozott. „Ellenben a szociáldemokrata párt munkástanácsa annál erőteljesebben dolgozott és készítette elő uralmát." [36], Mindez azonban nem jelentette, hogy a gyöngyösi reakció beszüntette ellenállását. Egyrészt a „polgárszövetség" gondolatát felújítva most már kizárólag bolsevista-, kommunista-ellenes uszításba kezdenek. Felszólítják a „józan" szociáldemokratákat is, hogy csatlakozzanak a „polgárszövetséghez" [37]. Másrészt pedig a képviselőtestület megmentésén fáradoznak. 1919. január 3-án megjelent egy néptörvény, amely a képviselőtestületeket felváltandó néptanácsok létrehozásáról intézkedik. A keresztényszocialisták hatalmuk elveszítésének egy újabb momentumát látták ebben. A képviselőtestület ugyanis az ő kezükben volt. 160 tagból állt, amelyből 80 virilis (választás alá nem eső, legtöbb adót fizető egyén) 80 pedig választott, de a többség keresztényszocialista. Gyöngyösön tehát olyan politikai szituáció állott elő, hogy a Károlyi-kormányt, majd január 13-a után a Berinkey-kormányt — a városban egyiknek sem volt reális többsége — baloldalról burzsoá reakciós jellege, jobboldalról — a keresztényszocialisták részéről — pedig „forradalmi" jellege miatt támadták. Miután a N. T. „elhalt", s látva azt, hogy a reakció a képviselőtestületet igyekszik menteni, a baloldali szocialisták ez ellen a szerv ellen mentek támadásba. Az SZDP január 26-án nagy népgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestület feloszlatását követelte. Utána tüntető felvonulást rendezett a képviselőtestületet védelmező keresztényszocialisták ellen. A keresztényszocialisták ugyanezen a napon ellengyűlést szerveztek. Támadásuk közvetlenül a Berinkey-kormány azon rendelete ellen irányult, amely a vallás- és a közoktatásügyi tárca szétválasztását mondta ki. Ugyanakkor hazug és képtelen állításokkal támadták a szociáldemokratákat, de a támadás fő éle a kommunisták ellen irányult. Őrjöngő 173