Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)
SZOKODI JÓZSEF tanszékvezető adjunktus: HEVES MEGYEI ADATOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ (Gyöngyös a két forradalom idején) A magyar burzsoá történetírás a Tanácsköztársaság bukása után igen sokat „fáradozott" azon, hogy meggyalázza az első magyar proletárdiktatúrát. A nimbuszaiban megtépázott reakció ideológusainak egész siserehada vetete rá magát a bukásában is dicsőséges népi államra. A némi (burzsoá) „tárgyilagosságot" megütő hangnemtől a fasiszta diktatúra legutolsó firkászának útszéli hangjáig, fülsiketítő lármában temették •d Tanácsköztársaságnak még az emlékét is. Ha szerettek volna sem tudtak róla hallgatni, mert hatása nem csupán a máról-holnapra felcsigázott kedélyek rövidéletűségében nyilvánult meg. Mélyen felszívódott a dolgozó tömegek tudatába, s akaratmegnyilvánulásuk — a 133 nap alatt — azt mutatta, hogy nem lehet velük sem rendeletekkel, sem politikai szónoklatokkal, s még kevésbé hallgatással elfeledtetni. A Tanácsköztársaság úgy maradt meg a munkásosztály, a dolgozó tömegek tudatában, mint a valóságként áhított hősi harcok emléke. Jelen tanulmány néhány adalékkal kíván hozzájárulni a Magyar Tanácsköztársaság vidéken lefolyt eseményeinek feltárásához [1]. Az 1918-ban bekövetkezett politikai válság okai igen szerteágazóak. Ha az októberi polgári demokratikus forradalom alapvető okait akarjuk meghatározni, úgy gondoljuk, három olyan tényezőt kell felemlíteni, amelyek kiinduló pontként szolgálhatnak. Az első ilyen tényező az első világháború; az abból származó és egyre súlyosbodó tömegnyomor, a dolgozó tömegek, a katonák békeóhaja; a háborúnak, mint értelmetlen és a tömegek érdekében céltalan vérengzésnek egyre öntudatosabb elítélése. A második, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen (a hadifoglyokra tett) és közvetett hatása. A harmadik, az uralkodó osztályok teljes kompromittálódása; a monarchiával szemben táplált illúziók összeomlása; a nemzeti függetlenség kivívásának gondolata, amely éppen a háborús vereség következtében objektív lehetőségként jelentkezett. E három tényező összhatásában domináló szerepet játszik az orosz szocialista forradalom, amely felébresztette és megérlelte a proletariátus tudatában azt a gondolatot, hogy az igazi béke és szabadság biztosítása csak úgy lehetséges, ha a hatalmat kiragadják a burzsoázia kezéből és az orosz proletariátus példájára megteremtik a munkáshatalmat, megszün159