Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Nagy József: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak Heves megyében

NAGY JÓZSEF főiskolai tanársegéd: AZ 1918-AS NOVEMBERI PARASZTMOZGALMAK HEVES MEGYÉBEN 1914-ben a magyar uralkodó osztályoknak a dolgozó tömegektől való! félelme belevitte az országot abba a kalandorvállalkozásba, amelyben a magyar népnek semmi érdeke nem volt, és amelytől semmit nem remélt. Az a kezdeti lelkesedés, amit a hazafias jelszavak hangoztatásával sikerült a lakosság jelentős részébe belevinni, csakhamar lelohadt, és kezdtek érződni a háború keservei. Magyarország sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt felkészülve a háborúra, s hogy uralkodó osztáya mégis vállalta a háborút, azt csupán azzal magyarázhatjuk, hogy ezzel akarta elodázni a megoldásra váró súlyos belpolitikai kérdéseket. A Magyar Szociáldemokrata Párt a nyugati szociáldemokrata pártok mintájára a szociálsovinizmus álláspontjára helyezkedett, és odaadóan támogatta a kormány háborús törekvéseit. A háború a kezdeti sikerek után mind nagyobb és nagyobb megpróbáltatást jelentett az ország lakossága számára. A családfenntartó munkásokat és parasztokat kihurcolták a frontra, az itthonmaradt családtagokat pedig arra kötelezték, hegy többet termeljenek, mint a háború előtt, A termelés intenzitása csökkent, a szükségleti cikkek ára emelkedett, s ugyanakkor, amikor a dolgozók nagy többsége súlyos nyomorba jutott, néhány hadiszállító milliókat vágott zsebre. Heves megyében a háború kitörése idején hasonló volt a helyzet az országos viszonyokhoz, csakhamar azonban súlyosabb helyzetbe került, mint az alföldi megyék átalában. Heves megye jelentős része hegyvidék, ahol mezőgazdasági termékek kisebb mértékben állnak a lakosság rendelkezésére, mint az alföldi megyékben általában. A jegyre kiszolgáltatott élelmiszermennyiség még a szellemi dolgozóknak sem volt elég. Virágzásnak indult a feketepiac, s már 1915 júniusában a piaci árak az 1914 júliusi árak kétszeresére emelkedtek, 1917-re pedig elérték a háború előtti árak ötszörösét. Ugyanezen idő alatt a napszámbérek csupán másfél- kétszeresükre emelkedtek. A súlyos gazdasági és hadi helyzet hatása alatt már 1915—16-ban megindultak a békéről való jósolgatások, s ez a hangulat a háború további éveiben még fokozódott, és egyre nagyobb tömegekre terjedt ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a szovjet kormány azonnal békefelhívással fordult a világ valamennyi nemzetéhez. Erre a felhívásra választ kellett adni Magyarország dolgozó tömegeinek is. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására hatalmas 10 145