Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

kársága gondoskodott az oktatás céljait szolgáló bőséges anyagról. Egész sor vetített kép érkezett Egerbe ingyenes moziestek céljaira. így bemutatóra, illetve oktató és magyarázó előadással kísérendő műsorra vártak többek között a következő anyagok: Goethe élete és munkái, — A magyar szobrászat története, — Az állami vasgyárak, — Ripp van Vinkle, — Mi van a vízcseppben?, — Hogyan lehetünk hosszú életűek? stb. Ezenkívül a titkárság gondoskodott a különböző tanfolyamok elő­készítéséről és beszerezte a hozzávaló eszközöket is. Az egri szakszerve­zetekhez pedig újabb felhívást bocsátott ki, hogy a proletár művelődés fokozása érdekében minden lehetőt kövessenek el, hogy itt, Egerben is tanult, művelt és minden szakmában alapos képzettséggel rendelkező munkásosztály alakulhasson ki [35]. Ezektől a tanfolyamoktól függetlenül — ugyancsak júliusban — külön tanfolyam indult agitátorok képzése céljából. A szervezés mun­káját dr. György János expap végezte, aki még a világháború előtt Önként lett fizikai munkás, mert rájött arra, hogy a papok Krisztus tanítását a századok folyamán meghamisították. Egerben hetenként két estét foglalt le az agitátorképzés. Előadók: Lájer Dezső, Fischer Manó, Kolacskovszky Lajos és dr. Bertalan József professzor [36]. Az írók, művészek, tudósok alkotásaiból kisugárzó szépség eddig csak a kiváltságosak gyönyörűségét és élvezetét szolgálta. A könyvek, a festmények, a szobrok el voltak zárva a proletáriátus elől, és csak egy kis részének, egyes nagyvárosok lakóinak volt részük abban, hogy a múzeumok műkincseit megcsodálhassák és gyönyörködjenek ben­nük. A Tanácsköztársaság kikiáltása után minden ember számára igye­keztek hozzáférhetővé tenni a művészet alkotásait. A tanácskormány a proletáruralom beköszöntésével rendeletben hívta fel a művelődési szakosztályok vezetőit, hogy a vidéken elhelyezett múzeumokat fog­lalják le, amíg a budapesti szakértők közreműködésével megejtik a mú­zeumok leltározását. Ez vonatkozott Egerre is, amelynek nagyértékű múzeuma a lyce­umban volt elhelyezve, amelynek leltározása azonban még júliusban sem történt meg. Mikor a tanácskormány átvette az uralmat, rendele­tileg direktívákat adott a vidéki szakosztályok vezetőinek, hogy a he­lyenként elhelyezett műkincseket foglalják le és azokat jelentsék be a közoktatásügyi népbiztosságnak. Kalovits Alajos még március 29-én jelentést is tett az illetékes tényezőknek az egri lyceumi múzeum élté­kéről és a Heves megyei műkincsekről, de jelentésére nem kapott vá­laszt. ígv aztán késett a leltározás is. Pedig az egri múzeum sok érté­kes kincset rejtegetett, amelyek megfelelő selejtezés után a helyi pro­letárság művelődésének előmozdításában nagy szerepet játszhattak volna, különösen akkor, ha azakot megfelelőbb épületben, több megyei régiséggel gazdagítva helyezték volna el. Amikor Lukács György nép­biztos Egerben időzött és megtekintette a lyceumi múzeumot, felme­rült olyan terv is, hogy a leltározás megejtése után a képtárt, a régiség ­és éremgyűjteményt a volt érseki rezidenciában elhelyezve állítanák fel, mint a proletáriátus múzeumát, a könyvtárhelyiségekben lévő köny­140

Next

/
Oldalképek
Tartalom