Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

kársága gondoskodott az oktatás céljait szolgáló bőséges anyagról. Egész sor vetített kép érkezett Egerbe ingyenes moziestek céljaira. így bemutatóra, illetve oktató és magyarázó előadással kísérendő műsorra vártak többek között a következő anyagok: Goethe élete és munkái, — A magyar szobrászat története, — Az állami vasgyárak, — Ripp van Vinkle, — Mi van a vízcseppben?, — Hogyan lehetünk hosszú életűek? stb. Ezenkívül a titkárság gondoskodott a különböző tanfolyamok előkészítéséről és beszerezte a hozzávaló eszközöket is. Az egri szakszervezetekhez pedig újabb felhívást bocsátott ki, hogy a proletár művelődés fokozása érdekében minden lehetőt kövessenek el, hogy itt, Egerben is tanult, művelt és minden szakmában alapos képzettséggel rendelkező munkásosztály alakulhasson ki [35]. Ezektől a tanfolyamoktól függetlenül — ugyancsak júliusban — külön tanfolyam indult agitátorok képzése céljából. A szervezés munkáját dr. György János expap végezte, aki még a világháború előtt Önként lett fizikai munkás, mert rájött arra, hogy a papok Krisztus tanítását a századok folyamán meghamisították. Egerben hetenként két estét foglalt le az agitátorképzés. Előadók: Lájer Dezső, Fischer Manó, Kolacskovszky Lajos és dr. Bertalan József professzor [36]. Az írók, művészek, tudósok alkotásaiból kisugárzó szépség eddig csak a kiváltságosak gyönyörűségét és élvezetét szolgálta. A könyvek, a festmények, a szobrok el voltak zárva a proletáriátus elől, és csak egy kis részének, egyes nagyvárosok lakóinak volt részük abban, hogy a múzeumok műkincseit megcsodálhassák és gyönyörködjenek bennük. A Tanácsköztársaság kikiáltása után minden ember számára igyekeztek hozzáférhetővé tenni a művészet alkotásait. A tanácskormány a proletáruralom beköszöntésével rendeletben hívta fel a művelődési szakosztályok vezetőit, hogy a vidéken elhelyezett múzeumokat foglalják le, amíg a budapesti szakértők közreműködésével megejtik a múzeumok leltározását. Ez vonatkozott Egerre is, amelynek nagyértékű múzeuma a lyceumban volt elhelyezve, amelynek leltározása azonban még júliusban sem történt meg. Mikor a tanácskormány átvette az uralmat, rendeletileg direktívákat adott a vidéki szakosztályok vezetőinek, hogy a helyenként elhelyezett műkincseket foglalják le és azokat jelentsék be a közoktatásügyi népbiztosságnak. Kalovits Alajos még március 29-én jelentést is tett az illetékes tényezőknek az egri lyceumi múzeum éltékéről és a Heves megyei műkincsekről, de jelentésére nem kapott választ. ígv aztán késett a leltározás is. Pedig az egri múzeum sok értékes kincset rejtegetett, amelyek megfelelő selejtezés után a helyi proletárság művelődésének előmozdításában nagy szerepet játszhattak volna, különösen akkor, ha azakot megfelelőbb épületben, több megyei régiséggel gazdagítva helyezték volna el. Amikor Lukács György népbiztos Egerben időzött és megtekintette a lyceumi múzeumot, felmerült olyan terv is, hogy a leltározás megejtése után a képtárt, a régiség és éremgyűjteményt a volt érseki rezidenciában elhelyezve állítanák fel, mint a proletáriátus múzeumát, a könyvtárhelyiségekben lévő köny140